BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

A lítium az e-autógyártás szűk keresztmetszete – és nincs belőle elég

Egyszerűen nincs elég lítium – mondják az iparági elemzők. A világ legnagyobb lelőhelyén, az Argentína, Bolívia és Chile határvidékén fekvő Atacama-sivatagban szigorú állami ellenőrzés és erős környezetvédelmi mozgalom fékezi a lítium bányászatát, miközben a fontos nyersanyag árjegyzése 750 százalékkal emelkedett másfél év alatt.

Az elektromos autók terjedésével egyre több lítiumra van szükség, ám 

az iparág számára riasztó hírek érkeztek a lítium Szaúd-Arábiájaként emlegetett, Kalifornia-méretű dél-amerikai térségből, ahol a világ ma ismert készleteinek 55 százalékát rejti a föld mélye.

 
A Kínában piacvezető e-autógyártó BYD még az év elején kötött lítiumbányászati szerződést a chilei kormányal, mire az őslakosok utcára vonulva titltakoztak a vizeik elszennyezése ellen, s pert indítottak. Júniusban a chilei legfelsőbb bíróság helyt adott a keresetnek, mondván, a kormány előzetesen nem konzultált az őslakosokkal.
 

Egyre több lítiumot akarnak előállítani, de mi vagyunk azok, akik megfizetik az árat 

– mondta Lady Sandón, a bányanyitás ellen tiltakozó egyik őslakos falucska polgármestere.

Chile, Antofagasta region, San Pedro de Atacama, Atacama salar, the world's largest lithium deposit, evaporation ponds of the Sociedad Quimica Mineral de Chile lithium mine or SQM and Sociedad Chilena del Litio or SCL (aerial view) (Photo by COLIN Matthieu / hemis.fr / hemis.fr / Hemis via AFP)
Fotó: Colin Matthieu / Hemis.fr

Az Atacama-sivatag Chile, Bolívia és Argentína határvidékén van. Magas fekvésének és száraz éghajlatának köszönhetően különösen tiszta az égboltja, emiatt csillagászati obszervatóriumok telephelye, egyúttal a Mars-expedíciók szimulációs terepe a kietlen pusztaság, amely napelemes autóversenyeknek is kedvelt helyszíne. Emellett hagyományos bányavidék is, ahol 

száznál is több szellemváros emlékeztet a 20. század derekán bezárt nitrátbányákra. De van itt minden, réz, arany, ezüst, vas, bór s persze lítium.

A The Wall Street Journal emlékeztet, hogy az úgynevezett lítiumháromszög többi országában is a chileihez hasonló politikai kudarcok akadályozzák a lítium bányászatát. Egyrészt a baloldali kormányok az ásványvagyon nagyobb ellenőrzésére törekednek, másfelől a helyi közösségek nagyobb kompenzációt kérnek a környezeti károkért. Bolívia évekkel ezelőtt államosította lítiumiparát, s még nem termelt érdemi mennyiségű fémet. Mexikó, egy kisebb szereplő, szintén államosította a lítiumkitermelést. Argentínában még felszálló ágban van a termelés. Chilében, ahol a lítiumot már most is szigorúan ellenőrzik, Gabriel Boric elnök új baloldali kormánya egy állami lítiumvállalat létrehozását tervezi, s bírálja a nyersanyagtermelés múltbeli privatizációját. 

Ha a szeptemberi népszavazáson jóváhagyják az új chilei alkotmányt, erősebb jogi védelmet kap a környezet, és az őslakosok is kevésbé lesznek kiszolgáltatottak a bányászattal szemben.

Persze a chilei lítiumbányászat állami ellenőrzése nem a baloldali kormányokkal kezdődött, még a múlt század hetvenes éveiben a Pinochet tábornok vezette katonai junta nyilvánította stratégiai erőforrássá a lítiumot mint az atombombához szükséges nyersanyagot, s azóta is a kormány nukleáris ügynöksége ellenőrzi az exportot.  

Néhány évvel ezelőtt még Chile volt a világ legnagyobb lítiumtermelője, valamivel többet termelt, mint Ausztrália. Míg Chile harminc éve nem nyitott új bányát, s 2016 óta 80 százalékkal növelte meglévő bányáinak termelését, évente körülbelül 140 ezer tonnára, addig az ausztrál lítiumtermelés az elmúlt öt évben megnégyszereződött. 

Egyszerűen nem elég a lítium, mert az összes nagy autógyártó ráállt az elektromos járművekre

 – mondta Brian Jaskula, a U.S. Geological Survey lítiumszakértője. 

 

Ellentétben az olajjal, amelyet az egész világon termelnek, a lítium kevésbé gyakori. Dél-Amerika, Ausztrália és Kína a legfontosabb lelőhelyek. 

 

2021 eleje óta 750 százalékkal emelkedett a lítium árjegyzése, ezért iparági elemzők attól tartanak, hogy Dél-Amerika az elektromos járműgyártás szűk keresztmetszetévé válhat.


A környezetvédelmi aggodalmak sem alaptalanok, hiszen amíg egy tonna réz előállításához 70 köbméter vizet használnak, egy tonna lítium vízigénye 2800 köbméter.  

Az amerikai Albemarle például 2016-ban olyan szerződést kötött, hogy 40 százalékos jogdíjat fizet a kormánynak, ami iparági csúcs, ezenfelül a termelés 25 százalékát a piacinál sokkal kedvezőbb áron átadja a helyi őslakos közösségek vállalatainak, amelyek azt helyben feldolgozzák.
Erre mondta Benjamin Gedan, a washingtoni székhelyű Woodrow Wilson Center latin-amerikai szakértője, hogy 

Latin-Amerika az aranytojást tojó tyúkok levágására specializálódott, ennek leghatékonyabb módja az erőforrás-nacionalizmus, amely hamar csődbe futtatja a fellendülést.

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.