Tartósan gyenge időszak következik a kínai gazdaságban, menekül a külföldi tőke maradéka is

Ötéves mélyponton jár az egyik legnagyobb kínai részvényindex, a CSI 300, a távol-keleti parkett szerencsecsillaga azonban nem valószínű, hogy egyhamar feltűnik. A nyugati tőke egyre fokozottabb tempóban menekül a piacról, a lakossági befektetési vágy továbbra is alacsony, a hétvégén esedékes tajvani, és a novemberben várható amerikai elnökválasztás azonban még talán ezeknél is fontosabb tényező lesz a parkett rövid, de közép-hosszútávú kilátásaiban is.

Az ingatlanpiaci gyengélkedés még mindig hat a piacra

Móró Tamás, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető stratégája a kínai piacok mélyrepülésével kapcsolatban a VG-nek kiemelte: két konkrét tényezőt figyelhetünk meg, ami hatalmas problémát jelent a parkett számára – az ingatlanpiac továbbra is kifejezetten gyenge helyzetét, ami a kiugróan gyenge gazdasági fejlemények mintegy eredőjeként is felfogható, illetve a külföldi tőke egyre fájdalmasabbá és jelentősebbé váló hiányát.

– emelte ki a szakértő. Az országban a nominálbérek gyakorlatilag másfél éve nem nőttek, a gazdaságot tekintve amolyan depressziós hangulat áll fenn, annak ellenére, hogy vannak szektorok, amelyek elképesztő mértékben fejlődtek az elmúlt években – elég csak az elektromosautó-gyártásra gondolni.

A lakosság 85-90 százalékának megtakarításai azonban ingatlanban vannak lekötve, melyeket a jelenlegi piaci krach-közeli állapotban gyakorlatilag lehetetlen értékesíteni, így a likviditás belföldi oldalról szinte teljes mértékben hiányzik – csakhogy a tőkebáramlás a külföldi befektetők részéről is korlátozott, sőt: nettó módon folyamatosan hagyja el az országot. 

Az amerikai nyugdíjalapok közül például többen már egyenesen nullára vágják az idén a kínai kitettségüket, nem kis részben az egyre fokozódó geopolitikai ellentéteken is felindulva.

– emelte ki Móró Tamás. 

Amerika és Tajvan is választ az idén

A Concorde vezető stratégája rámutatott: a közelgő amerikai elnökválasztás csak tovább fokozza a Kínával kapcsolatos feszültségeket – sem Biden, sem Trump nem akar ugyanis gyengének vagy túlzottan elnézőnek tűnni a távol-keleti országgal szemben, ezért mind retorikában, mind lehetséges jövőbeli lépéseken keresztül fokozhatja a nyomást Hszi Csin-ping rezsimjére.

Kifejezetten fontos esemény lesz azonban mind a kínai piaci kilátások, mind az Amerikával való kapcsolatok alakulására, hogy milyen eredmény születik a hétvégi tajvani választásokon. A friss közvélemény-kutatások szerint az Amerika-barát Demokratikus Haladás Pártja (DPP) rekordot jelentő harmadik alkalommal nyerhet, ami a Kínával szembeni további távolodást eredményezheti – erre pedig Hszi minden bizonnyal erőteljes választ adhat majd, hogy saját pozíciója ne gyengüljön.

Móró Tamás kiemelte: függetlenül a választások eredményétől, nem valószínű, hogy a nyugati tőke igazán nagy mértékben visszatérjen a parkettre, már csak azért sem, mert a kelet-közép-európai régió például még a jelenlegi kínai állapotok mellett is alacsonyabb árazások mellett forog ázsiai társánál, így a feltörekvő piaci befektetéseknek erősebb mágnese lehet, mint az eddig felsoroltakon túl még egyre jelentősebb demográfiai gondokkal is szembenéző Kína.

– emelte ki a szakértő, rámutatva, hogy minden bizonnyal lesz egy pár hetes-hónapos felívelő szakasz az ország tőzsdéin az idén, de a tartós ralihoz komoly külföldi tőke is kellene, mely a politikai helyzet miatt valószínűtlen, hogy megjelenjen.

A magyar tőke eddig sem érdeklődött Kína iránt

Annyi biztosnak tűnik, hogy nem a magyarok pénze lesz az, ami majd megmenti a kínai részvénypiacot a likviditási apályból: a hazai befektetők ugyanis szinte semmilyen mértékben nem érdeklődnek a távol-keleti piac iránt, sőt, Magyarországon még a befektetési vállalatok sem jeleskednek jellemzően olyan alapokkal, melyek kifejezetten kínai részvényeket vagy ETF-eket vásárolnának. 

Azt persze nem szabad elfelejteni, hogy a fejlődő piaci ETF-ekből általában 30 százalék körüli részesedést a kínai cégek részvényei kanyarítanak ki, így közvetve minden feltörekvő alapon keresztül kínai kitettségre is szert tesznek a befektetők – lévén Kína minden nehézsége ellenére még mindig a világ második legnagyobb gazdasága.

A hazai befektetők ugyanakkor, ha már fejlődő piaci termékeket szeretnének vásárolni, közel maradnak ahhoz, amit ismernek, és a régió indexeit követő ETF-ekből, vagy környékbeli részvényekből vásárolnak be.

– emelte ki Móró Tamás.

Átfogó fiskális stimulus nem, strukturális átalakítások inkább várhatók

A kínai részvénypiac fellendülésére akkor lenne kifejezetten jó esély, ha a jelenlegi deflációs környezet megváltozna, és az infláció irányába tolódna el, hiszen ez azt jelentené, hogy a lakosság költekezik, a gazdaság pedig jó eséllyel felpörög, ezen túl pedig a kínai beszerzési menedzserindexek javulása is áldásos hatást fejthetne ki, mivel ezekből az következne, hogy a feldolgozóipar megrendelésállománya növekszik.

– emelte ki a szakértő, rámutatva, hogy az országot sújtó ingatlanpiaci túlkínálat mögött is előkelő helyet töltöttek be a különböző élénkítő intézkedések, így ezt megismételni nem szeretnék Hszi Csin-pingék. 

Mindennek ellenére azonban még mindig sok a bedőlés alatt álló hitel, az önkormányzatok adósságállománya pedig szintén az egekben van, így összességében egy tartósan gyenge időszak jön a kínai gazdaságban – ennek ellenére az egyes húzóágazatok további fejlődése szinte borítékolható.