Csökkent a kőolaj jegyzése a globális piacokon, mivel Irán és Izrael is csupán korlátozott csapásokat mért egymásra a közel-keleti adok-kapokban. Ráadásul – úgy tűnik – Joe Biden sem veszi olyan halálosan komolyan a perzsa állam szankcionálását, úgyhogy rövid távon talán fellégezhetnek az autósok, de rosszkor jön a dollár szárnyalása.
A közel-keleti visszafogott légi csapások az autósok malmára hajtotta a vizet
További 1 százalékkal, 86,4 dollárra gyengült az északi-tengeri Brent olajfajta hordónkénti jegyzése hétfőn kora délutánig, míg az amerikai West Texas Intermediate (WTI) árfolyama 0,6 százalékkal, 82,7 dollárra süllyedt.
A közel-keleti eszkaláció elmaradása annak ellenére csökkentette ismét a világpiaci árakat, hogy a múlt héten február eleje óta már így is a legnagyobb esést szenvedte el a fekete arany kurzusa.
Miután azonban a mérvadó források egymás után erősítették meg, hogy mind Irán, mind Izrael patikamérlegen kimért, korlátozott csapásokkal sújtotta régiós ellenfelét, azzal a nyilvánvaló céllal, hogy elkerüljék a helyzet elmérgesedését, újfent kifogyott a gőz az áremelkedésből.
Ráadásul az amerikai képviselőház által megszavazott, Iránra kivetett szankciókkal – amelyekre várhatóan a szenátus is hamarosan rábólinthat – kapcsolatban is elterjedt a piacon, hogy a választási évre tekintettel a Fehér Ház nem fog minden követ megmozgatni a büntetőintézkedések következetes végrehajtása érdekében, hiszen az amerikai benzinárak emelkedése az utolsó, amire jelenleg az elnöki adminisztrációnak szüksége van.
Papíron maradnak az új amerikai szankciók
Az Irán elleni új szankciócsomag ellenére, amely az országból származó olajszállítmányok feldolgozásában tudatosan – akár finanszírozóként – részt vevő pénzügyi intézményeket, kikötőket, hajókat és finomítókat célozza, az amerikai kormányzat nem valószínű, hogy a választások évében „erőteljesen érvényre juttatja” a korlátozásokat – mondta Amrita Sen, az Energy Aspects alapítója és egyben kutatási igazgatója a Bloomberg Televíziónak.
Szerintem az összes szankció papíron marad, közülük semmit sem juttatnak erőteljesen érvényre, ami akárcsak távolról is az olajárak emelkedését okozná. Amerikai választási évet írunk, ne áltassuk magunkat
– tette hozzá.
Ráadásul Kína vásárolja az iráni nyersolajexport zömét, a vevők többsége pedig független finomító Shandong tartományban, amelyek semmilyen módon nem állnak kapcsolatban az amerikai pénzügyi rendszerrel.
Az elmúlt hónapokban emellett Irán mintegy napi 1,5 millió hordóra növelte – szinte kizárólag Kínába tartó – nyersolajexportját, ami az év első negyedévében hatéves csúcsra futott, összesen 35 milliárd dolláros bevételt hozva a perzsa államnak – írja a Vortexa elemzőcég adatai alapján a Financial Times (FT).
Az irániak a szankciók kijátszásának nagymesterei
– emelte ki Fernando Ferreira, a Rapidan Energy Group geopolitikai elemző csoportjának vezetője az FT-nek. „Ha a Biden-kormányzat valóban lépni akar, akkor Kínát kell kontrollálnia”.
A dollár viszont tovább erősödhet
A kőolaj idén eddig mintegy 12 százalékkal drágult a geopolitikai feszültségek és az OPEC+ kínálatcsökkentései miatt. A „hogyan tovább”-ot pedig rövid távon befektetők a héten érkező amerikai gazdasági adatok határozzák meg, például jön az amerikai jegybank által árgus szemmel figyelt inflációs mérőszám, a személyi fogyasztási kiadások árindexe (PCE), amiből a monetáris politika, illetve a dollárkurzus további alakulására is következtetni lehet.
A hazai és európai autósok szempontjából éppen itt jöhet a csavar a történetbe, mivel a geopolitikai feszültségek csökkenése nem csupán a kőolaj árazására hatott hétfőn, hanem markánsan erősítette a dollárt is, az euróval szemben egészen 1,063-as magasságba küldve. A forint esetében pedig, míg az euró csupán marginálisan, 394,4 forintig erősödött, a zöldhasú újra a 371 forintos szint fölé emelkedett.
Sajnos, e körben nincs ok túl nagy optimizmusra, lévén az amerikai kamatcsökkentés egyre bizonytalanabbá vált az utóbbi időben, míg Európában a kamatdöntő testület francia tagja, a francia Francois Villeroy de Galhau éppen hétfőn nyilatkozott, hogy a bizonytalan olajáraktól függetlenül júniusban sor kerülhet az első kamatvágásra, ami megint csak a zöldhasút erősíti.
A benzin- és dízelárakat viszont a nyersolaj jegyzése mellett leginkább a dollár kurzusa határozza meg.
Mindemellett az alapkezelő menedzserek 2021 márciusa óta most várják a legnagyobb arányban a Brent emelkedését, és az olajvételi opciók is két hete rekordmennyiséggel pörögnek.
A Raiffeisen elemzői ugyanakkor azt írják, hogy bár erősen megoszlik a nemzetközi energiaügynökségek jövőképe, mivel nehezen becsülhető a kereslet alakulása, ám az árfolyam a korábbi 70-85 dollár közötti kereskedési sávban maradva, a második negyedévben is stabilitást nyújthat az összességben erősödő világgazdaságnak.
A héten befutó első negyedéves olajipari gyorsjelentések is sokat elárulhatnak a világ legnagyobb ágazati vállalatainak a várakozásairól. Egymás után futnak majd be a TotalEnergies, a Chevron és az Exxon Mobil közleményei, de az indiai Reliance Industries és a kínai Cnooc gyorsjelentései is betekintést kínálhatnak a cégek kilátásaiba.
