Az USA stratégiai érdekei adhatnak mankót a gyengélkedő Intelnek

Szerző: Czibere Ákos, az Equilor elemzője

A mai csúcstechnológiás csipek döntő részét a Kína által vitatott hovatartozású Tajvanon gyártják. Joe Biden CHIPS-törvénye ezt a problémát próbálja enyhíteni, mely 39 milliárd dollárnyi állami támogatást biztosít a hazai félvezetőkutatás és -gyártás fellendítésére, a program teljes költségvetése pedig megközelíti a 280 milliárd dollárt.  

A CHIPS-törvény egyik fő nyertese maga az Intel lehet, amely 8,5 milliárd dollárnyi támogatáshoz és további 11 milliárd dollárnyi támogatott hitelhez fért hozzá a támogatási keretből. A támogatások mellett a vállalat további 100 milliárd dollárt fektet be új gyárak (úgynevezett öntödék) építésére és meglévő létesítményei fejlesztésére az Egyesült Államokban. A szemet gyönyörködtető támogatási és fejlesztési összegek egyelőre nem látszanak a részvényárfolyamon:

Ezzel technikailag izgalmas szinthez ért a jegyzés, mely a 30 dollárnál húzódó támasz. A Bollinger-szalagok beszűkültek, ami nagyobb elmozdulást jelezhet, illetve az RSI-indikátor is pozitív divergenciát mutat az árfolyammal szemben. Az emelkedéshez a 31,40 dolláros szintet kellene áttörni, ez esetben 34 dollárnál, majd 40 dollárnál adódhatnak meghatározó ellenállási szintek. A pozitív technikai szcenáriót a 29,80 dolláros szint szignifikáns letörése esetén vethetjük el.

TSMC vs. Nvidia, és a haverok

A társaság döntően három piacon működik, a Client Computing Group (CCG) üzletágán keresztül központi feldolgozóegységeket szállít asztali számítógépekhez és notebookokhoz, a Data Center and AI (DCAI) üzletág adatközpont és mesterségesintelligencia-csipeket fejleszt, míg a Foundry- (öntöde) üzletág a CCG, a DCAI és harmadik felek számára gyárt félvezetőket.

A DCAI-üzletág eddig elmaradt a két fő versenytársától, az Nvidiától és az AMD-től, bár az Intel igyekszik utolérni teljesítményben a Nvidia jelenlegi mesterségesintelligencia-csipjeit. Az idén áprilisban bemutatott Gaudi 3 MI-gyorsítója a harmadik negyedévben kerül a piacra, és a társaság saját tesztjei alapján nagyobb teljesítményűnek tűnik, mint az Nvidia H100-as csipjei, de az Nvidia már fejleszti a saját következő generációs, H200 névre keresztelt mikrocsipjeit. Ennek ellenére a Gaudi 3 költséghatékony alternatívája lehet a Nvidia termékeinek, és az árérzékenyebb vevők inkább az Intel termékét választhatják.

A CCG piacán még mindig az Intel tűnik a domináns szereplőnek, habár az AMD egyre keményebb versenyre kényszeríti az x86-os architektúrájú processzorok piacán, valamint az új, ARM architektúra is tovább csökkentheti az Intel piaci részesedését.

Az öntödei üzletágban a tajvani TSMC várhatóan még évekig a technológiailag legfejlettebb gyártó marad, és globális fizikai terjeszkedéssel próbálja csökkenteni a működését kísértő geopolitikai kockázatok egy részét. Habár jelenleg úgy tűnik, hogy a CHIPS-törvénynek köszönhetően az Intel előrelép a gyártói üzletágban, még nem lehet megállapítani, hogy a közeljövőben képes lesz-e ezzel jelentősebben aláásni a TSMC dominanciáját.