Soha nem volt még ennyi bankkártya Magyarországon
Ismét érezhetően emelkedik az itthon kibocsátott bankkártyák száma: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint az első negyedév végén 10,134 millió fizetési kártya volt forgalomban az országban, 2,4 százalékkal – közel 236 ezerrel – több, mint egy évvel korábban. Ez egyben új csúcsot is jelent.
A növekedés – nem meglepő módon – elsősorban a lakossági kártyák számának emelkedésével magyarázható: ezek száma 210 ezerrel nőtt az első negyedév végéig számított tizenkét hónap alatt, és elérte a 9,338 milliót.
A forgalomban lévő üzleti (vállalkozói) kártyák száma arányaiban nagyobb mértékben, 3,3 százalékkal emelkedett, és meghaladta a 796 ezer darabot március végén: ez azt jelenti, hogy éves alapon 25 ezres növekmény keletkezett. A hitelkártyáknál viszont minimális, nem egészen 13 ezer darabos bővülést mutatott ki az MNB, így a hitelkerettel ellátott plasztikok száma 1,115 ezret ért el az első negyedév végén. Annak tükrében viszont, hogy az itthon kibocsátott hitelkártyák száma az utóbbi években lassan, de szinte folyamatosan csökkent, ez nem is olyan rossz eredmény. Igaz, a hitelkártyák súlya még mindig csökken a piacon: március végén az összes itthon kibocsátott kártya 11 százalékát adták, miközben négy évvel korábban még 13 százalék felett járt a részesedésük.
A bankkártyák számának emelkedése azért is figyelemre méltó, mert a bankszámlák száma közel sem nőtt akkora mértékben, mint a plasztikoké: a valamivel több mint 11 millió itthon vezetett fizetési számla nagyjából 133 ezerrel volt több a 2023 márciusában nyilvántartott 10,879 milliónál.
Közben az MNB adatai szerint
ugrásszerűen nő a mobiltárcába regisztrált bankkártyák száma: a 2024 első negyedévének végéig számított tizenkét hónap alatt 30,5 százalékkal, 2,453 millióra nőtt,
így az okostelefonok egyre többször válthatják ki a plasztiklapokat a vásárlási műveleteknél. (Ez így is történik, hiszen a mobiltárcás tranzakciók száma több mint 37 százalékkal, értéke pedig 44,5 százalékkal ugrott meg éves alapon.)
Annak ellenére ugyanakkor, hogy az itthon kibocsátott lakossági bankkártyák száma lassan közelíti az ország teljes lélekszámát, még bőven van tere a fejlődésnek: erre utal az is, hogy az MNB adatai szerint az első negyedévben nagyjából 7,2 millió itthon kibocsátott kártyával hajtottak végre vásárlási tranzakciót, tehát elég magas az egyáltalán nem vagy csak alkalomszerűen használt plasztikok aránya. (Ennek részben az lehet az oka, hogy a több számlát is vezető és több kártyával is rendelkező kártyabirtokosok csak az egyik plasztikot használják rendszeresen.)
A belföldi kártyás vásárlási forgalom egyébként 8,3 százalékkal nőtt 2024 első negyedévében az egy évvel korábbihoz képest, miközben az egy tranzakcióra jutó érték csökkent. A külföldi kártyás vásárlási forgalom viszont jóval gyorsabban, közel 26 százalékkal emelkedett, ami a határon átnyúló vásárlási műveletek értékének gyors növekedésével magyarázható.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.