Hiánycikké vált a labdarúgás

A koronavírus-járvány világméretűvé válása veszélyezteti azt a gazdasági szisztémát, mely a klubok, játékosok, és a hozzájuk köthető üzletágak ezreinek működtetését biztosítja – áll a Tifofootball szakértője, Neil Jensen anyagában.

A zavar egyelőre átmenetinek tűnik, de a hazai bajnokságok, valamint az európai kupaküzdelmek leállása és a folyamatos bizonytalanság miatt az Európa-bajnokságot már elhalasztották, ahogy az olimpiát is. A futball, mint iparág, több olyan embernek biztosít jövedelmet, akik nem feltétlenül a pályán keresik meg a betevőjüket: a klubok pályái körül üzletek, éttermek és bárok nőtték ki magukat, amelyek az adott meccsnapokon mindig szép bevétellel zártak. A műsor-szolgáltató társaságok is a profi labdarúgás gazda(g)ságának erőteljes növekedését támogatták, a közvetítési jogokért óriási összegeket kifizetve. A bajnokságok határozatlan időre való felfüggesztése a nézők, a hirdetők, és a TV-előfizetők számának esését vetíti előre. Ha a megszokott szolgáltatási kör már nem működhet, akkor ez újabb esélyt fog teremteni a közvetítési díjak újratárgyalásának lehetőségére, sőt, visszatartó hatása lehet a következő idényekben, és ez talán véget vethet a jogdíjak növekedésének is.

A játékosok bércsökkentése több európai elitbajnokságban már bekövetkezett (Bundesliga, La Liga). Viszont a profi labdarúgók nemzetközi szakszervezete (FIFPro) szerint az általános fizetéscsökkentés nem jó megoldás a járvány idején. A klubok bevételeire is hatással lesz a következő időszak az emelkedő jegyárak képében,

már ha az UEFA dűlőre jut a bajnokságok folytatásának ügyében a héten.

A járvány, amely már így is nagy ingadozást hozott a pénzügyi piacokon, az átalakulási időszak katalizátora lehet az óriási méreteket öltő futballüzletben.

Futball nélkül fenn és lenn

Az európai futballklubok a 2017/18-as idényben a Deloitte könyvvizsgáló cég számításai szerint összesen 28,4 milliárd eurós rekordbevételre tettek szert. Az öt nagy bajnokság – az angol, a francia, a német, az olasz és a spanyol liga – összbevétele 15,6 milliárd euró volt. A Tifofootball cikke szerint a La Liga, azaz a spanyol bajnokság megszakítása becslések szerint 700 millió euró vesztességgel jár, Olaszországban ez a szám 700 és 1 milliárd euró közé eshet. A német Bundesliga 800 millió eurót veszíthet, ott perpillanat tizenhárom klubot fizetésképtelenség fenyeget.

A legszínvonalasabb bajnokságnak titulált Premier Leauge-ben a klubok nagy része nyereséges volt a 2018/19-es szezonban. A PL bevétele 4,8 milliárd font volt tavaly, ami elsősorban annak köszönhető, hogy a 2017/18-as idényben öt angol csapat szerepelt a Bajnokok Ligájában, így az európai szövetségtől (UEFA) több pénz érkezett. Egyes angol klubok úgy számolnak, hogy átlagosan 40 millió eurós veszteségük keletkezik majd. A múltban gyakran az egyesületek gazdasági stabilitása megkérdőjelezhetővé vált, ha a klubtulajdonos nem pumpált elég tőkét a szenvedőfélben lévő üzleti modellbe. A másodosztályban több klub ad olyan fizetést a játékosoknak, amely meghaladja a bevételüket. Ez rendkívül kiszolgáltatottá teszi őket egy erőteljesebb krízis esetén – mint amilyen a mostani. Nem kérdés, hogy a műsor-szolgáltatók lázasan kutatni fogják a lehetőséget arra, hogy hogyan alkalmazkodjanak az új szerződésekhez.

A legtöbb futballklub gazdasági állapotára közvetlen hatással a mérkőzésnapi bevételek elapadása lesz.

Sok csapatnál magas a belépőjegyekből és bérletekből származó árbevétel a klub összes bevételéhez mérten. A Manchester Unitednek (amely nemrégiben jelentette be, hogy visszaváltja a jegyek, valamint időarányosan a bérletek árát) 52 ezer bérletese, az Arsenalnak 45 ezer, de még az egy osztállyal lentebb szereplő Nottingham Forrestnek is 20 ezer bérletese van. Utóbbinál például az átlagos nézőszám 70 százaléka bérletes. A kisebb klubokban a teljes bevétel nagyobb részét adják a meccsnapi bevételek – amiben persze nem csak a jegyárak tartoznak bele –, ellentétben a Premier Leauge csapataival.

Ez a szám egy másodosztályú egyesületnél 30 százaléka lehet a teljes bevételnek. Egy olyan klub esetében, ami korábban stabil Premier Leauge-csapatok közé tartozott, és kiesése után úgynevezett „parachute paymenteket” kapott, a meccsnapi bevételek 20 százalék körül voltak. A „nagy hatos” (Big Six: Arsenal, Chelsea, Liverpool, Manchester City, Manchester United és Tottenham) átlaga a legmagasabb osztályban 17 százalék körül mozog.

A Manchester United bír a legnagyobb mérkőzésnapi bevétellel: egy idényben ez több mint 100 millió fontot jelent. Az Arsenal „szorul” leginkább a mérkőzésnapi bevételeire: a 96 millió font a bevételeinek 25 százalékát tette ki a teljes 2018/19-es szezonban.

Az alacsonyabb osztályban szereplő csapatok, akik nem részesülnek a zsíros közvetítési jogokból származó juttatásokból vagy nemzetközi szintű szponzorációs pénzekből, jobban támaszkodnak a közösségi támogatásra, illetve kisebb vállalkozásokra. Így a kisebb klubokra gyakorolt hatás kettős lehet:

a mérkőzésnapi jövedelem mellett a szponzori pénzeik folyósítása is problémás lehet.

A likviditásai válság a labdarúgóklubokat csődbe vagy legalábbis a felszámolás határára sodorhatják.

A kevesebb több

Az átigazolási piac is némileg „átszabásra” kerülhet: szakértők szerint az elmúlt években elszabadult átigazolási díjakra is komoly hatással lesz a kibontakozó gazdasági válság. Azaz nem valószínű, hogy a klubok a következő átigazolási időszakban fognak rekordösszegeket fizetni egy-egy játékosért. Ez pedig nagy csapást jelent majd azoknak a kluboknak, akik a játékoseladásokból „élnek”.

A hírek szerint a Manchester United abban reménykedik, hogy Paul Pogba eladása némileg helyrebillentheti a klub deficites mérlegét. A Vörös Ördögök pénztartalékai 2015 márciusa óta a legalacsonyabb értékre, 100,9 millió fontra csökkentek. 2019 júniusában ez a mutató még 308 millió font volt.

A járvány és annak hatásai miatt az európai klubfutball pénzügyi alapjait újra kell majd értékelniük nem csak a kluboknak, hanem a különböző nemzeti- és nemzetközi szövetségeknek egyaránt. A nemzetközi labdarúgásban egészen hihetetlen összegeket invesztálnak klubokba, miközben néhány csapat csupán pár fizetésnapnyira van a katasztrófától. A jelenlegi futballstruktúra és üzleti modellek érdekében fontolóra kell venni a szponzorációs szerződések és az átigazolások átláthatóságát.

Futball egyelőre továbbra sincs, egyedül Fehéroroszországban zajlik a bajnokság. A FIFA, amelynek hűvösödik a viszonya az UEFA szervezetével, határozatlan ideig meghosszabbítaná a most futó idény befejezési idejét mindenhol a világon. Ez azt jelentené, hogy minden egyes ország szövetsége szabadon dönthetne arról, hogy mikor zárja le a jelenleg is futó 2019/2020-as pontvadászatokat. Az átigazolásokkal kapcsolatban pedig megengednék a kluboknak, hogy azon játékosok esetében, akiknek június 30-án járna le a szerződésük a csapatnál, az ő esetükben lehessen hosszabbítással élni a különleges körülmények miatt. Ezen kívül a héten módosítanák a nyári átigazolási időszak dátumait is, igazodva az új helyzethez. Egy földtől nem elrugaszkodott, reálisabb bérstruktúra bevezetése szintén nagyon fontos lenne, bár ha az UEFA ígérete szerint, ha júliusban folytatódhatnak a nemzeti bajnokságok és befejeznék a Bajnokok Ligája és az Európa-liga versenysorozatait, ez már valóban csak hab lenne a tortán.

(Címlapkép: Oli SCARFF / AFP)