Mélyreható okai vannak a német atléták budapesti leszereplésének
Az atlétikai világbajnokságok 40 éves történetében még soha nem szerepelt Németország ilyen rosszul, mint Budapesten, hiszen a sportolói ezúttal egyetlen érmet sem nyertek. Ráadásul éppen akkor sültek fel a német atléták, amikor az egyik sportnagyhatalom, azaz Oroszország közismert okokból nem vehetett részt a versenyeken.
A kudarcot csak részben okozták a sérülések és a lemondások, szerepet játszik benne egy társadalom-lélektani jelenség is, hogy tudniillik a németek már nem hajlandók megküzdeni a sikerért.
– írja a Deutsche Welle (DW).
„Tudjuk, hogy idén nem ment különösen jól, nem is vagyunk elégedettek – mondta Jürgen Kessing, a Német Atlétikai Szövetség (DLV) elnöke a vb után az ARD televízióban. – Még akkor is fájó, ami történt, ha figyelembe vesszük, hogy néhány ászunk, mint például a távolugró Malaika Mihambo, a gátfutó Gesa Krause, a rúdugró Bo Kanda Lita Baehre vagy a hosszútávfutó Konstanze Klosterhalfen sérülés vagy gyermekvállalás miatt nem állt rajthoz Budapesten” – tette hozzá.
A hanyatlás jelei már a láthatáron voltak
„Miközben a budapesti versenyt néztem a televízióban, szó szerint könnyek szöktek a szemembe” – árulta el a DW-nek Ingo Froböse, a kölni sportegyetem professzora, aki a nyolcvanas évek elején maga is a legjobb német sprinterek közé tartozott 100 és 200 méteren. Szerinte ez a gyenge szereplés egy hosszú folyamat következménye, már a legutóbbi, amerikai világbajnokságon is csak két dobogós helyezés jutott a németeknek. Froböse szerint az okok az atlétika egészének a leértékelődésében rejlenek.
Alig látjuk már a médiában, de az emberek is lassan elfelejtik. Más sportágak vezetői megértették, hogyan kell vonzóbbá tenni magukat, és ezzel az atlétika helyére léptek
– emelte ki.
Ráadásul Németországban egyre inkább a piacgazdasági szempontok diktálnak, ám a versenysportban sem a régi már a struktúra. „Elvesztettük a hazai edzőket, és csupán a központosított olimpiai edzőközpontokra támaszkodunk. Szerintem ez az egyik legnagyobb probléma” – mondta Froböse.
A reformok hatása még nem látható
Eközben Jörg Bügner, aki idén március óta a DLV sportigazgatója, az ARD-nek adott interjújában türelmet kért. Emondta, hogy nemrégiben egy úgynevezett Topteam és egy Topteam Future alakult, hogy célzottabban és professzionálisabban támogassák a sportolókat a sikerhez vezető útjukon.
Jelentős előrelépések történtek a tudományos és az orvosi támogatás terén is. A rendszer ilyen mélyreható változásai azonban csak bizonyos idő elteltével fejthetik ki hatásukat.
Nyolc-tizenkét éves ciklusokról beszélünk
– mondta Bügner.
„Ezzel csak homokot szór a szemünkbe – kontrázott Bügnerre Ingo Froböse. – Sürgősen új arcokra van szükségünk a csúcson – követelte. – A szövetségi vezetőedző, Anett Stein nem tudta inspirálni az edzőket, ezért le kell váltani, és ugyanez vonatkozik a Német Atlétikai Szövetség főigazgatójára, Idriss Gonschinskára is.”
Nem harapnak már a németek
A társadalmunk megváltozott, megszüntettük a fiatalok szövetségi sportjátékait, eltöröltük a versenyeken az első, második és harmadik helyezéseket, nincs már leggyorsabb és leglassabb
– mondta Steffi Nerius, aki 2004-es athéni olimpián ezüstérmet nyert gerelyhajításban, 2006-ban Európa-bajnok, 2009-ben pedig világbajnok lett, jelenleg pedig a TSV Bayer 04 Leverkusen parasportolóinak az edzője.
A kudarcon tehát nem igazán kell csodálkoznunk, a világbajnokságokon is eltörölhetjük az érmeket. Emellett a szülők is megváltoztak. A gyerekeknek már nem kell küzdeniük semmiért, nem is akarnak jobbá válni
– mondta.
Ezzel Ingo Froböse is egyetért: „Hiányzik a harapás, hiányzik az akarat – mondja. – A nagyon hosszú távra tervezett, tudatos életmód az előfeltétele annak, hogy valamikor komoly teljesítményt fejtsünk ki, de ma már a többség nem ezt akarja. Gyors sikereket akarunk, villámgyorsan akarunk eredményeket elérni, és pillanatokon belül érezni akarjuk, hogy a befektetés megtérült.”
Márpedig az atlétikában ez sajnos nem így van, mert a csúcsra jutáshoz rengeteg munkára van szükség.
A fentiek alapján Jürgen Kessing szövetségi elnök szavai szinte álmodozásnak tűnnek:
Azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy 2028-ra Los Angelesben ismét az öt legjobb atlétikai nemzet közé kerüljünk.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.