Késnek az órák: az európai áramrendszer a ludas

A kontinentális Európa áramfogyasztói millióinak késnek az áramhálózat frekvenciája által vezérelt órái. Így járt Aszódi Attila, a két új paksi atomblokk építéséért felelős államtitkár is.

Hiába állítottam át az órákat a pontos időre, a következő napokban további késést szedtek össze

– írja blogjában, de meg is magyarázza, mi történt valójában. Kibillent az egyensúlyából az összekapcsolt európai villamosenergia-hálózatok frekvenciája, ráadásul olyan hosszú időre, amire Közép-Európában még nem volt példa. Az esettel közleményben foglalkozott az ENTSO-E, az európai átviteli rendszerirányítók szövetsége is.

A földrész erőművei szinkronizáltan dolgoznak, az együtt járó rendszernek Magyarország is tagja. E rendszerben a frekvenciát úgy lehet állandó 50 Hertzen (Hz) tartani, hogy a termelés és a fogyasztás minden pillanatban egyensúlyban van. Ettől az értéktől csak kicsit és rövid ideig lehet eltérni, ám a mostani egyensúlytalanság január közepe-vége óta tart. A Mavir adatai szerint az eltérés ±0,05 Hz.

„Szögezzük le: ez nem nagy. De sok kicsi sokra megy. Mivel a hálózati frekvencia által vezérelt órák azt »feltételezik«, hogy 1 perc alatt 3000 ciklus fut le a villamosenergia-rendszerben, 3000 ciklusonként lépnek egy percet. Ám most 1 perc valós idő elteltével csak 2999,5 ciklust érzékelnek, azt »feltételezve«, hogy csak 59,99 másodperc telt el. Az elmúlt hetek során így 5-6 perc késést halmoztak fel” – mutat rá Aszódi Attila.

A dolognak azonban ennél jóval nagyobb a jelentősége: az elmúlt két és fél hónapban az erőművek nem termeltek annyi villanyt, amennyit a fogyasztók igényeltek,

a rendszer pedig a fizika törvényei szerint úgy egyensúlyozta ki magát, hogy lecsökkent a frekvencia. A fogyasztók megkapták az áramot, de kisebb frekvencián. Nemcsak az óráink jártak lassabban, hanem ennyivel kevesebbszer fordultak körbe a villanymotorok is, kevesebb munkát végeztek az elektromos fogyasztók. Az ENTSO-E szerint európai szinten 113 gigawattóra energiamennyiség esett ki, ennyi Magyarország egynapi áramfogyasztása, ami körülbelül 5,65 millió eurónak, vagyis 1,76 milliárd forintnak felel meg.

Az ENTSO-E még nem tudja, hogy ki és hogyan fogja pótolni a hiányzó energiamennyiséget, de érdekes lesz, amikor ez megtörténik. Ekkor várhatóan 50 Hz-nél kicsit magasabb lesz a rendszer frekvenciája, a hálózatra kötött órák pedig egészen addig sietni fognak, amíg le nem dolgozzák az eddig összeszedett késést.

Elég volt egyetlen erőmű áramát nem pótolni

A helyzetet egy Koszovó és Szerbia közötti vita okozta. Koszovóban egy erőművet leállítottak karbantartásra, és bár a két ország közötti egyezség értelmében Szerbiának biztosítania kellett volna a tartalékot a rendszer egyensúlyának fenntartása érdekében, Szerbia ezt nem tette meg.