Több mint egymilliárd forintot vonna el az akadálymentesítésre szánt eredeti keretből a BKV a 3-as metró felújítása kapcsán
– értesült a Világgazdaság. Erre azért van szükség, mert tavaly december végén a BKV azzal a feltétellel jutott egyezségre a Swietelsky Vasúttechnika Kft.-vel a középső szakasz alagúti munkálatainak újrakezdéséről, hogy a BKV elismert egy összesen mintegy 9,5 milliárd forintos többletigényt. Az osztrák hátterű kivitelezővel még 2017 szeptemberében szerződtek a 3-as metró alagúti rekonstrukciójára, az 50 milliárdos megbízás 2020 nyarán futott ki. Eddig azonban csak az északi, valamint a déli szakasz korszerűsítésével végeztek, a középsőn el sem indult a teljesítés. Szükségessé vált a szerződés módosítása,
ám ezt a cég sokáig a vállalkozói díj 18 milliárddal való megemeléséhez kötötte, amelynek végül csaknem a felét elengedte. A szerződés értéke ezzel mintegy 20 százalékkal, 60 milliárdra drágul.
A főváros azonban így is sarokba szorult. Az M3-as rekonstrukciója az 1,9 milliárd forintos tervezési díjon kívül 217,4 milliárd forintba kerül. Ebből 172,7 milliárd uniós támogatás, 44,7 milliárdot pedig a központi költségvetés finanszíroz.
Mivel a 9,5 milliárdos drágulás nem a műszaki tartalom növelésével áll összefüggésben, bajosan lehetne újabb uniós vagy állami forrásból finanszírozni, ám sem a fővárosnak, sem a BKV-nak nem áll a rendelkezésére az összeg. A pénz előteremtését ezért úgy oldanák meg, hogy a projekt büdzséjén belül csoportosítanak át összegeket. Lapunk korábbi érdeklődésére a BKV nem tért ki a részletekre, csupán annyit közölt, hogy a támogatási szerződés fedezetet biztosít a többletköltségre. A Világgazdasághoz eljutott információkból kiderül, hogy milyen költségekből csípnének le kisebb-nagyobb darabokat. Az egyik elképzelés, hogy a BKV olyan mértékben csökkenti a megállókhoz kapcsolódó aluljárók akadálymentesítésére megítélt tételt, amelyből már nem lehet az akadálymentesítési vállalásokat teljesíteni.
Ez a fővárosi szándék több szempontból is problémákat vet fel.
Az M3 metróprojekt egyik leginkább sarkalatos EU-s támogatási feltétele a százszázalékos akadálymentesség, vagyis hogy minden megállóban akadálymentesen elérhetők legyenek az utcaszintről a szerelvények. Tehát nem elég önmagában a metróvonal területét akadálymentesíteni, hanem magát az aluljárót, sőt a megközelíthetőségét is kell. A mostani átcsoportosítás azonban öt aluljáró akadálymentesítését is negatívan érintheti.
Ha nem valósul meg a teljes akadálymentesítés, az forrásvesztési kockázattal járhat a projektcélok nem teljesülése miatt.
Ennek az elemnek a jelentőségét jól mutatja, hogy 2018-ban az Európai Bizottság még a támogatási kérelem elbírálását is felfüggesztette, mivel kevesellte, hogy a metróprojekt keretében 20-ból csak 12 megállóban vállalta volna Budapest a teljes körű akadálymentesítést. Az akkori főpolgármester, Tarlós István ezért 2018 tavaszán megállapodást kötött a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségével (MEOSZ), amelyben az a vállalás született, hogy az M3-projekttel egyidejűleg mindegyik állomás akadálymentes lesz, és kikötötték, hogy a MEOSZ nélkül a főváros nem hoz akadálymentesítéssel kapcsolatos döntést. Ha tehát most mégis visszavágják az akadálymentesítésre szánt forrásokat, a jelenlegi városvezetés nemcsak a MEOSZ-szal tető alá hozott alkut rúghatja fel, hanem a támogatási kérelemben foglaltakat is megsértheti.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.