Védelem a kis- és középvállalkozásoknak

A nemzeti hatóságoknak kiemelt szerepük lesz az élelmiszer-ellátási láncban alkalmazott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elleni fellépésben. Az Európai Bizottság egy új irányelv­javaslattal szigorítana.

Szükség van arra, hogy az élelmiszeripari és mezőgazdasági kis- és középvállalkozások tisztességesebb bánásmódban részesüljenek – állapította meg az Európai Bizottság (EB). Az uniós testület javaslatot tesz az élelmiszer-ellátási láncban alkalmazott legkárosabb tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok betiltására. A kisebb szereplők óvása az EB szerint azért is szükséges, mert jobban ki vannak téve a szintén a láncban működő üzleti partnerek által alkalmazott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatoknak. Tárgyalási pozícióik gyakran gyengék, és nincsenek alternatíváik arra, hogy eljuttassák termékeiket a fogyasztókhoz.

A tisztességtelen üzleti magatartás aláássa a lánc szereplőinek gazdasági életképességét – indokolta a testület döntését Jyrki Katainen munkahelyteremtésért, növekedésért, beruházásokért és versenyképességért felelős EB-alelnök. A javaslatban minimális standardokat határoznak meg, és egyben megerősítik a szabályok végrehajtását. Az EB ezzel kívánja biztosítani, hogy az érintett gazdasági szereplők tisztességes feltételek mellett tudjanak versenyezni, és így hozzájáruljanak a lánc egészének hatékony működéséhez.

E javaslattal határozottan kinyilvánítjuk a tisztességesebb üzleti magatartás iránti elkötelezettségünket

– nyomatékosította az EB-alelnök.

Üdvözölte a javaslatot Phil Hogan, a mezőgazdaságért és a vidékfejlesztésért felelős uniós biztos, emlékeztetve, hogy egy lánc csak annyira erős, mint a leggyengébb láncszeme. Ennek megfelelően bármely élelmiszer-ellátási lánc csak akkor lehet hatásos és hatékony, ha mindamellett tisztességes is.

Hogan szerint a javaslat alapvető fontosságú a tisztességesség szempontjából, mivel azokat támogatja, akik önhibájukon kívül, gyenge tárgyalási pozíciójuk miatt tisztességtelen gyakorlatok áldozataivá válnak. A biztos szerint az ezek betiltását célzó kezdeményezéssel erősödik az élelmiszer-ellátási láncban részt vevő termelők és kis- és középvállalkozások helyzete. A kezdeményezés mindamellett erős és hatékony végrehajtásról is gondoskodik.

Célunk, hogy a félelmet mint tényezőt egy bizalmasan kezelt panasztételi eljárás révén kiiktassuk a láncból

– tette hozzá.

A javaslat megnevezi a betiltandó tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat, mint például a romlandó termékek utáni késedelmes kifizetéseket, a megrendelések utolsó pillanatban történő visszamondását, a szerződések egyoldalú vagy visszamenőleges hatályú módosítását, illetve a tönkrement termékekért a beszállítónak felszámolt díjakat. Néhány gyakorlat alkalmazását pedig csak akkor teszi lehetővé az irányelv, ha azokról a felek előzetesen világosan és egyértelműen megállapodtak.