Valami nagyon megváltozik a magyar távfűtésben

Az idei fűtési idényt a múlt évinél sokkal jobb helyzetben indították a magyarországi távhőszolgáltatók, miközben újabb városok távfűtésében jelentek meg megújuló energiahordozók. Orbán Tibor, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének (Matászsz) elnöke, egyben a Főtáv távhőszolgáltatási és energetikai vezérigazgató-helyettese a Világgazdaságnak adott interjújában a részletekről, a megoldandó feladatokról is beszélt.

Energiaellátás szempontjából teljesen rendben várták a hazai távhőtermelők az idei fűtési idényt?

Erre az egyszerű, tömör és egyértelmű válasz: igen.

Javultak az áram- és gázbeszerzés feltételei a termelők számára az előző idényhez képest?

A 2023/2024-es úgynevezett átmeneti gázév központosított földgázbeszerzése után a 2024/2025-ös gázévre ismét a piaci irányba mozdult el a rendszer. Ennek keretei között a távhőszövetség is lefolytatta a már megszokottnak tekinthető közös földgázbeszerzését, amelynek tapasztalatai pozitívak voltak. A tenderre piaci ajánlatok érkeztek, verseny is kialakult, így jóval kedvezőbbek lettek a földgáz-vásárlási feltételek, mint az elmúlt két gázévben. A MaTáSzSz a 2025-ös naptári évre is közös beszerzést folytatott le a villamos energia esetében is, szintén pozitív tapasztalatok mellett. Itt is a tender lebonyolításának időpontjában aktuális piaci viszonyok érvényesültek. Összességében kijelenthető, hogy a földgáz és a villamos energia esetében is a tendereken kialakult, a piaci folyamatokat leképező árszintek szignifikánsan alacsonyabbak az előző időszakhoz képest.

Van-e olyan nehézség, kockázat, ami ezen a télen problémát okozhat a távhőszolgáltatásban?

Jelenleg nem látszik ilyen rendszerszintű kockázat. A hazai távhőrendszerek rendelkeznek a kellő tartalékkal, tehát nemcsak energiabeszerzési, hanem műszaki oldalról is stabil fűtési időszak várható.

Mennyire zöldült az előző idényről a mostanira a távhőtermelés?

• Már a 2024/2025-ös fűtési időszak egészében működik a kaposvári és a kecskeméti biomassza fűtőmű. Ez az összesen 35 megawatt (15+20 megawatt) hőteljesítményű biomassza alapú új hőtermelő kapacitás, illetve az általuk termelt évi 350-400 ezer gigajoule megújuló alapú hőmennyiség rendkívül fontos a hazai távhőszektor zöldítése szempontjából. Ezen beruházásoknak köszönhetően mindkét távhőrendszer teljesíti már az EU energiahatékonysági direktívája szerinti „hatékony távfűtés” kritériumát.
• A másik hazai megújuló energiaforrást, a geotermikus energiát illetően Mosonmagyaróváron üzembe lépett egy 5,8 MW hőteljesítményű, évi 80 ezer gigajoule zöld hőtermelésű távhőprojekt.
• Szegeden folytatódott a kilenc távhőrendszert geotermikus energiával ellátó 9 termelő és 18 visszasajtoló kút, valamint a szükséges, 30 kilométer hosszú vezetéki rendszerelemek kiépítése. Ezek a következő években a jelenlegi 200 ezer gigajoule körüli évi zöld hőmennyiséget akár meg is háromszorozhatják.
   

Az őszre várható egy pályázat, amelyből tovább zöldíthető és műszakilag fejleszthető a távhőtermelés. Mi a véleménye a rendelettervezetről?

Válasszuk ketté a kérdést! Egyrészt várható, hogy az EU Modernizációs Alapjából a távhőszektor támogatását célzó pályázati felhívások ez év végéig megjelennek. Jelenlegi ismereteink szerint ebből a hazai távhő-infrastruktúra fejlesztésének támogatására mintegy 44 milliárd forint, míg a távhőtermelés zöldítésére 51 milliárd forint, azaz összesen 95 milliárd forint vissza nem térítendő támogatási forrás fog rendelkezésre állni.

Másrészt a társadalmi vitára bocsátott, mára már kihirdetett és részben hatályba lépett 16/2024. (IX.30.) EM-rendelet a távhőtermelés további zöldítését és a távhőszolgáltatási infrastruktúra fejlesztését segítheti elő a korábbiaknál jobban. A részleteket tekintve a lényegi módosítás nyereségtényező mértékét, nyereségkorlát számítását és a nyereségkorlát feletti eredmény felhasználását érinti a 2024. december 31-ét követően üzembe helyezett eszközök vonatkozásában. A nyereségtényező piaci környezethez történő igazítását és a felhasználási idő meghosszabbítását a Matászsz korábbi kezdeményezését felkarolva támogatta az Energiaügyi Minisztérium. 

Fontosnak tartjuk ugyanakkor azt is, hogy az új szabályozási környezetben az első időszak tapasztalatait feldolgozzuk, elemezzük, értékeljük, és visszajelzést tegyünk a módosítás várható szektoriális hatásáról az Energiaügyi Minisztérium és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal felé.

Vonzóbbá vált a távhő a felhasználók számára az elmúlt években a tapasztalatok alapján?

A lakosság körében a távhőszolgáltatás a távhővel ellátott lakások alacsony üzemeltetési költségére és teljes körű kényelmére figyelemmel – tekintettel a földgáz és a villamosenergia-szektorban két éve végrehajtott, a rezsicsökkentés által rögzített kedvező hatósági árak érvényesítésének mennyiségfüggő igénybevételére is – kifejezetten vonzóvá vált az elmúlt években. A nem lakossági szektorban pedig már jó ideje többé-kevésbé töretlen a távhő preferenciája az egyéb hőellátási módokhoz képest.

Ennek az állításnak az alátámasztására megemlítem, hogy Budapesten például az elmúlt öt évben a távhőpiac 7,5 százalékkal bővült, ennek keretében több mint négyezer lakás, számos intézmény és irodaház választotta a kényelmes, biztonságos, fenntartható és megfizethető távhőellátást. De ezt támasztják alá a fővárosi lakosság körében elvégzett felméréseink is, a távhő általánosságban kedvező megítélése még magasabb azok körében, akik fogyasztóként igénybe is veszik.

Jellemző a távhőhasználat lakáson belüli szabályozása, vagy még mindig jellemző, hogy télen ablaknyitással hűtik a túl meleg szobát?

Mindenekelőtt fontosnak tartom jelezni, hogy a távhőszolgáltatás alapvetően épületfűtés. Figyelemmel a hazai műszaki infrastruktúrára, kijelenthető, hogy a távhővel ellátott épületek épületszintű szabályozhatósága teljes körűen biztosított. A lakossági tulajdonban lévő, épületen belüli felhasználói rendszerek esetében már összetettebb a helyzet. A távhővel ellátott lakásokban a fűtési hőleadók jelentős részben ugyancsak szabályozhatók, így esetükben műszakilag biztosított az egyedi igények kielégítése. Ugyanakkor országos szinten még ma is van mintegy 134 ezer lakás, a távhővel ellátott lakások csaknem 20 százaléka, amelyekben nem megoldott a radiátoronkénti szabályozhatóság. 

Ezen túlmenően a műszakilag szabályozható lakások (hőleadók) esetében sem teljes körű a közvetlen egyéni érdekeltséget is lehetővé tevő, ösztönző, ún. költségmegosztó készülékekkel való ellátottság. Ezeket legalább további 200 ezer lakásban fel kellene szerelni, ráadásul a meglévő költségmegosztó készülékeknek is csak kisebb hányada tekinthető a mai kor követelményeit kielégítő okos eszköznek.

A helyzet megoldása, a szabályozhatóság teljes körűvé tétele érdekében a távhővel ellátott épületek komplex energetikai korszerűsítésére, a fűtési rendszerek szabályozhatóvá tételére és az okos költségmegosztás kialakítására mielőbb átfogó országos programot kell kidolgozni és indítani, annál is inkább, mert ez érdemben hozzájárulna a Nemzeti Energiastratégiában kitűzött legfontosabb célkitűzések teljesítéséhez is.