Kiábrándultak a kínaiak a nagyvárosokból

Megfordult a trend Kínában, ahol évtizedeken keresztül özönlöttek vidékről a nagyvárosokba a munkát és jobb életet remélők; a statisztikai hivatal adatai szerint március végéig 2,46 millióan nem tértek vissza azok közül, akik a koronavírus-járvány és a gyárak ideiglenes leállása miatt kénytelenek voltak hazatérni. A trend azonban várhatóan a következő években is folytatódni fog, és fel is gyorsul majd, nem a járvány ugyanis a visszavándorlás egyetlen oka, más tényezők is nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy már az utóbbi években is lassult a nagyvárosokba irányuló belső migráció. Ilyen például a népesség elöregedése;

a CNBC összeállítása szerint az elmúlt 12 évben megduplázódott, 26 százalékra nőtt az ötven évesnél idősebbek aránya a migránsok között.

A másik a szigorú tartózkodási szabályok, amelyek az eredeti, és nem az aktuális lakhely alapján határozzák meg, hogy ki milyen szociális ellátásban részesül. A vidékről érkezők így nem férnek hozzá egészségügyi ellátási és oktatási rendszerhez, és ingatlant sem vásárolhatnak abban a városban, ahol dolgoznak. Bár a központi kormány már megkezdte az úgynevezett hukou-rendszer reformját, kívülről nehéz megállapítani, hogy ez mekkora sikerrel járt. 

Tan Vang, a sanghaji központú Hang Seng China vezető közgazdásza szerint a trend megfordulásához hozzájárulnak a magas megélhetési költségek is, valamint az, hogy az újfajta módszerek, így az online kereskedelem és az otthoni munkavégzés terjedése lehetővé teszi, hogy bárhonnan lehessen dolgozni. A statisztika szerint ezért egyre többen választják a lakóhelyükhöz közeli, a saját tartományukban található nagyobb településeket ahelyett, hogy olyan hatalmas városokban próbálkozzanak, mint Peking vagy Sanghaj. A kormányzati politika is hozzájárult a folyamathoz, az elmúlt évtizedekben a tartományi kormányzatok jelentős infrastrukturális fejlesztéseket hajtottak végre a gazdasági növekedés elősegítésére.

A hivatalos adatok szerint tavaly 2019-hez képest 1,6 millióval többen tértek haza vidékre azért, hogy az állami támogatások felhasználásával saját üzleti vállalkozásba fogjanak. 

A digitális gazdaság, elsősorban az e-kereskedelem rohamléptekkel fejlődik, ma már a GDP több mint egyharmadát adja, és csak 2020-ban több mint 50 millió vidéki vált internethasználóvá. Kérdés azonban, hogy a digitális gazdaság a továbbiakban mennyivel járul a növekedéshez. A kiskereskedelmi forgalom lassabban nő a vártnál, és azon belül stagnál az online eladások aránya, ami azért aggasztó a központi kormányzat számára, mert a jövőben egyre inkább a személyi fogyasztásra akar alapozni a GDP bővülését.

Májusban a várt 13,6 százalék helyett 12,4 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom az előző év azonos időszakához képest az áprilisi 17,7 százalék után. Havi összevetésben azonban csak 0,81 százalékos volt a növekedés.

Ráadásul a fogyasztás és a jövedelmi egyenlőtlenségek fennmaradása szempontjából negatív hatással jár a visszavándorlás, hiszen elsősorban a kevésbé képzett munkaerő tér haza. Ezzel ugyan az érintettek csökkentik a megélhetési költségeiket, de vidéken a bérek is alacsonyabbak.