A hurrikán erősíti Kubában a reformkényszert

Bár a kubai vezetés az évek során kidolgozott egy hatékony polgári védelmi rendszert, ez azonban csak az emberéletek megóvásában hoz – a térség többi államához viszonyítva – kiemelkedően jó eredményeket, a helyreállításhoz elégtelen mind az infrastruktúra, mind az eszközállomány.

Az eddigi felmérések szerint az Ike és a Gustav hurrikán összesen 5 milliárd dollárnak megfelelő összegű kárt okozott, ami az ottani GDP mintegy 10 százaléka. Tavaly a gazdaság mintegy 7 százalékkal növekedett, a többlet azonban nagyrészt odaveszett az idei pusztítás során.

A cukor, a citrusfélék, a dohány és a kávé idei termésében akkora károk keletkeztek, hogy az a korábbi gazdaságszerkezet mellett végzetes csapást jelenthetett volna az egész rendszerre. Utóbb azonban kiépült néhány szolgáltató ágazat, mint például a turizmus, és a kubai orvosi személyzet külföldi munkavégzése, továbbá ott van – a mostani vihar által csak kevéssé sújtott – gyógyszergyártás és nikkel-termelés. Mindez ma már hasznosan kiegészíti a hagyományos cikkek – cukor, dohányipari termékek – kiviteléből származó jövedelmeket.

A viharkárok ennek ellenére égetően sürgőssé teszik az új elnök – Raul Castro – eddigi, tétova reformjainak kiterjesztését. Az élelmiszerek és az energiahordozók drágulása miatt már korábban megcsappantak a valutatartalékok, ezért nem maradt idő apró lépésekkel folytatandó kísérletekre.

A Reuters által idézett helyi közgazdászok szerint sürgősen ki kell terjeszteni az agárszektornak eddig adott autonómiát, és szabadabbá kell tenni a termőföld tulajdonlását. A korábbi bér-maximumok eltörlése után tovább kellene liberalizálni a munkaerő-piacot, amivel hatékonyabbá lehetne tenni a 90 százalékig állami tulajdonban lévő gazdaságot.