BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Mi lesz Kiotó után? - Az USA-t is bevonnák a klímavédelembe

Határozott mennyiségi célkitűzéseket fogalmaz meg a szén-dioxid-kibocsátás globális visszafogására az ENSZ tagjainak részvételével ma kezdődő poznani klímakonferencia előzetes munkaanyaga.

A remények szerint a kiotói rendszer folytatásaként várt megállapodás révén sikerül majd bevonni az együttműködésbe az Egyesült Államokat, illetve rávenni Kínát és Indiát arra, hogy komolyabb klímavédelmi kötelezettségvállalásokat tegyen.

Az EU és több ország is azt az álláspontot képviseli a ma kezdődő tárgyalásokon, hogy a kibocsátáscsökkentés, a technológiacsere és egyéb intézkedések segítségével két Celsius-fokban kell maximálni a jövőben a globális felmelegedés mértékét az ipari forradalom előtti időszakban regisztrált hőmérséklethez képest.

A szaktudósok jelenlegi véleménye szerint ugyanis e határérték átlépésével nagymértékben megnő a természeti katasztrófák bekövetkezésének veszélye. Az EU és Új-Zéland szerint az elkövetkező 10-15 évben túl kellene jutni a globális emisszió csúcsán, amely időszak vége előtt a fejlett országoknak már 25–40 százalékos kibocsátáscsökkentést kell elérniük az 1990-es szinthez képest, 2050-re pedig a 80–95 százalékos lefaragás lenne kívánatos. A fenti a célkitűzést Kína és Brazília is helyesnek tartja.

A cikk teljes terjedelemben itt olvasható

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.