Matolcsy: 1-1,5 százalékos kiigazításra lehet szükség

Hozzátette: a célt azért is tartani kell, mert a pénzügyi piacok nem fogadnak el ennél magasabbat.

A hét végi maratoni kormányülésen kidolgozott akcióterv bevételnövelő és kiadáscsökkentő elemeket egyaránt tartalmaz, valamint olyanokat is, amelyek segítik a gazdaság növekedését - hangoztatta a miniszter, aki részt vett annak a munkacsoportnak a találkozóján, amely Herman Van Rompuy EU-elnök vezetésével az uniós gazdaságpolitikai együttműködés fokozásának lehetőségein dolgozik a jövőbeni gazdasági válsághelyzetek elkerülése érdekében. A csoport tagjai többnyire az EU-tagországok pénzügyminiszterei.

Matolcsy György rövid sajtótájékoztatóján emlékeztetett arra, hogy Magyarország az EU-ban egyedüliként "már kétszer került a gödörbe", 2005-ben és 2006-ban, és a "jelenlegi megítélésünket is meghatározza ez a két megingás".

Úgy vélte, a piacok is hitelesnek fogják elfogadni, ha a kétharmados politikai többséggel rendelkező új kormány az akcióterv mellett vállalja a korábbi hiánycélt.

Kifejtette: a piacok általában aggódnak, ha egy kétes történetű országban felmerül, hogy a vállalt költségvetési szint nem teljesül. Különösen így van ez kormányváltáskor, ha az új kormány olyan "csontvázakat" talál, amelyek miatt azt mondja, hogy nem vállalja a deficitszintet.

Hozzátette: a Fidesz-kormány is talált olyan elemeket, amely kisebb bevételt és magasabb kiadásokat eredményeznek, de részben ezek ellensúlyozására készült az akcióterv.

A "csontvázak" között említette azt a számításukat, hogy minden jövedelemmel kapcsolatos - például a társasági és a személyi jövedelemadóból származó - bevétel kisebb lesz. A kiadások között, mint mondta, egyebek között a munkaerőpiac kiadása lesz nagyobb.

A részleteiben Orbán Viktor miniszterelnök által ismertetendő terv stabilizálja a költségvetést, eléri, hogy tartani lehessen a hiánycélt, de emellett a gazdaság talpra állítását és a növekedés beindítását is célozza - fogalmazott.

Egy kérdésre válaszolva Matolcsy elmondta: most úgy látszik, hogy nagyjából 1-1,5 százalékos költségvetési kiigazításra lehet szükség, hogy a hiánycélt teljesíteni lehessen.

Az euróövezetet alkotó országok hétfői pénzügyminiszteri ülésének margóján a magyar miniszteren kívül az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) több magas rangú illetékese is igyekezett bizonygatni, hogy a magyar helyzet nem ad okot a piacokon mutatkozó aggodalomra.

Közülük Dominique Strauss-Kahn, az IMF vezérigazgatója kijelentette, hogy nem lát semmilyen aggodalomra okot adó jelet a magyar gazdasági helyzetre vonatkozóan. Bizonyosságát fejezte ki, hogy az új kormány "azt fogja tenni, amit tennie kell".

Leszögezte, hogy ha ilyen igény felmerül, az IMF kész egyeztetni a kabinettel már az augusztusban esedékes, a nemzetközi hitelcsomaggal kapcsolatos tárgyalások előtt.

Matolcsy György erre reagálva az MTI kérdésére azt mondta: folyamatosan zajlanak a tárgyalások a valutaalappal (IMF), jelenleg is Magyarországon tartózkodik a nemzetközi pénzintézet egy informális küldöttsége. A megbeszéléseket nagy valószínűséggel július első felében folytatják - tette hozzá.