Selmeczi a növekedésben és a sok gyermekben bízik nyugdíjügyben

A miniszterelnöki megbízott elmondta: a magán-nyugdíjpénztárak válságban vannak, súlyos veszteségeket szenvedtek el, ezért a kormánynak gyorsan lépnie kellett, hogy megvédje a pénztártagok befektetéseit, vagyonát. Hozzátette: az ő feladata, hogy megvizsgálja, "hová tűnt a pénztártagok pénze", ennek során együttműködik a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével (PSZÁF) és a Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósággal. Minél előbb a polgárok elé szeretnék tárni a tényeket - válaszolta a vizsgálat lezárási idejét firtató kérdésre.

A vizsgálat egyebek mellett annak feltárását célozza, hogy miért olyan magas - közel 5 százalék - a működési költségszint, miközben az állami nyugdíjrendszer, amely nyugdíjakat is folyósít, 2 százalékos költséggel működik - mondta Selmeczi Gabriella. Ráadásul a magánpénztáraknál 0,8 százalékos - éves szinten 22 milliárd forint - vagyonkezelési díj elszámolására is lehetőség van, ami a működési költséggel együtt éves szinten 40 milliárd forint kiadást jelent. Ugyanakkor, ha rosszul gazdálkodnak a vagyonnal, annak semmiféle következménye nincs - tette hozzá.

A PSZÁF a pénztárak fajlagos díjterhelésének könnyebb áttekintése érdekében kiszámította a 2009-ben működő összes aktív magán- és önkéntes nyugdíjpénztár egységnyi vagyonra jutó átlagos díjterhelését. Díjtehernek egyrészt a befizetett tagdíjaknak a működési és a likviditási tartalék feltöltése céljára levont hányadát, másrészt a befektetési díjakat, azon belül elsősorban a vagyon-és letétkezelési díjat tekintették. Ennek alapján tavaly az átlagos díjterhelés 1,12 százalék volt, amelyből a működési díjterhelés 0,63% volt, a maradékpedig a befektetéseket terhelte, hiszen a befektetési alapok nem ingyen végzik a tevékenységüket.

A PSZÁF adataiból látszik, hogy az elmúlt tíz évben mintegy harmadára csökkent a díjterhelés, a működési díjterhelés kevesebb, mint negyedére csökkent.

A Felügyelet arra is felhívta a figyelmet, hogy a megtakarítások kezdeti éveiben a működési és likviditási célú tagdíjlevonás tetemes hányadot tesz ki a díjterhelésből, míg a befektetési díjak aránya csekélyebb. Hosszabb távon azonban a befektetési díjaknak a díjterhelésen belüli súlya fokozatosan nő a működési és likviditási célra levont tagdíjbevételek rovására.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy állami rendszerben nincs egyéni számlavezetés, vagyis ennek költségei sincsenek, és befektetési tevékenységet sem végez a tb.

Szeretnék azt is megtudni, hogy mi okozta a magán-nyugdíjpénztárak veszteségét - mondta -, ha ugyanis a vagyont állampapírokba fektették volna, magasabb lett volna a tényleges hozam.

A vizsgálat tárgyát képezi továbbá, hogy az MSZP milyen érdekek alapján akarta tavaly a vagyonkezelők kezére játszani a nyugdíjpénztárakat - mondta -, tavaly ugyanis a parlament elé került egy olyan javaslat, amely a most a tagok tulajdonában lévő pénztárakat rt. formájában a vagyonkezelőknek játszotta volna át, ezt azonban sikerült megakadályozni - fejtette ki.

Arra a kérdésre, hogyan írják majd később jóvá a felfüggesztett tagdíjakat (a pénztári tagdíjak a következő 14 hónapban nem a magánkasszákba, hanem az állami nyugdíjkasszába kerülnek, ami összesen 420 milliárd - havi 30 milliárd - forintot érint), a miniszterelnöki megbízott nem adott konkrét választ. Elmondta: még dolgoznak ennek módján. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy alapelv lesz, rosszabbul senki nem járhat. Azért hozták az intézkedéseket, hogy megvédjék a pénztártagok befektetéseit, vagyonát - ismételte meg.

A kötelező magánpénztári tagság megszűnik, ha valaki ilyen típusú befektetésben gondolkodik, megteheti önként - mondta Selmeczi Gabriella, hozzátéve: sehol nem működik olyan modell, hogy a pénzt kötelezően átviszik valahová, de nem vállalnak rá semmiféle garanciát. (Ez ebben a formában nem igaz, hiszen a Pénztárak Garancia Alapja az inflációval megegyező mértékig garantálja a kifizetéseket. - A szerk.) Úgy vélekedett, a pénztárakban lévő pénz az állami nyugdíjrendszer része, csak át van irányítva valamilyen vagyongazdálkodási formába.

Arra a kérdésre, vajon meghozták volna-e a bejelentett intézkedéseket akkor is, ha az unió megengedte volna a magánnyugdíjpénztári befizetések elszámolását a büdzsében, azt válaszolta: "mi lett volna, ha" típusú kérdéseket a történelemben nem szoktak feltenni.

Selmeczi Gabriella az újságírók kérdéseire elmondta: nagyon fontosnak tartja, hogy a nyugdíjbiztosítónál folytatódjék az a munka, amely az egyéni számla kialakítására 2001-ben megkezdődött, de 2003-ban leállt. Arra a kérdésre, hogy az elképzelések közelítenek-e a svéd modellhez, azt válaszolta: a svéd nyugdíjrendszernek vannak jó elemei, "nem olyan rossz az a svéd modell".

Az újságírók szerették volna megtudni, foglalkoznak-e azzal a problémával, amit a tömeges visszalépés okozhat az állampapírpiacon, miután ez esetben a kasszák felszabadítják befektetéseiket, így állampapírjaikat is értékesítik.

Gondolkodnak a piackonform megoldáson, vizsgálják ennek a technikáját - tette hozzá.

Arra a kérdésre, ki tudja-e pótolni az állam azt a puffert, amit a magánkasszákban lévő vagyon jelent, azt válaszolta: minden remény megvan arra, hogy a kérdés a gazdasági növekedéssel megoldódik; ha a költségvetési hiány csökken, és sok gyermek születik, nem lesz gond - vélekedett.

Szakemberek mondják majd meg, milyen technikát kell alkalmazni, reagált annak firtatására, hogyan fogják jóváírni a felfüggesztett tagdíjak elmaradt hozamát azoknak, akik majd a magánpénztárban maradás mellett döntenek.

Arra a kérdésre, hozzányúlnak-e a második pillér szabályozásához, azt mondta: a második pillért inkorrekt törvényi eljárással hozták létre, nem szabályozták tisztességesen a működésüket, ennek következménye, hogy a magánkasszák például rokkantsági és özvegyi nyugdíjat nem folyósítanak.