Cáfol a Századvég: félreértelmezik a nyugdíjszámításokat

Megalapozatlanok a Stabilitás Pénztárszövetség azon célzásai, hogy a Századvég Gazdaságkutató Zrt. nem hivatalos forrásból származó, esetleg tudatosan eltorzított adatokat használt volna számításai során - állítja a Századvég csütörtöki közleménye. A számítások a KSH által publikált fogyasztói árindexre, a PSZÁF pénztárakra vonatkozó statisztikáira, valamint az Államadósság Kezelő Központ által számított MAX állampapír indexre épülnek - teszik hozzá.

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. nem kizárólag a pénztártagok, hanem a nemzetgazdaság egészének szemszögéből közelítette meg a magánnyugdíjpénztárak kérdéskörét, és úgy találta, hogy a jelenlegi vagyon létrehozása az államtól e vagyon mai értékénél lényegesen nagyobb (mintegy 420-500 milliárd forinttal nagyobb) ráfordítást igényelt. A Századvég Gazdaságkutató soha nem állította, hogy a pénztárak tudatosan megkárosították volna tagjaikat - áll a közleményben.

A cikkben bemutatott számítás (egy hipotetikus tagra vonatkozó 214 ezer forint veszteség) pusztán azt érzékelteti, hogy egy ilyen tag mennyivel járt volna jobban ha, az állam a feltőkésítést magánpénztárak helyett egy hasonlóan magas adminisztrációs költségű rendszerben, a múltbeli feltételeknek megfelelő kondíciójú forint állampapírokkal hajtja végre. Ha a pénztártagokat érő veszteségek vagy nyereségek mértékéről egyénekre lebontott, anonimizált adatokat kíván közzétenni a Stabilitás Pénztárszövetség, akkor javasolják az általuk kezelt egyéni számlák felhasználását. Ezek pontos vezetésében és hitelességében nem kételkedünk, ezért örömmel vennénk a Pénztárszövetség ilyen irányú elemzéseit - írja a gazdaságkutató.

Mivel a hazai gyakorlatban a pénztári vagyon létrehozását az államadósság növelése útján finanszírozták, ezért lehetségesnek tartják, hogy a második pillértől várható állami megtakarítások jelentős része, sőt akár egésze elveszik az államadósság kamatterhei miatt. Erre az elvi lehetőségre utalt Peter Orszag és a Nobel-díjas Joseph Stiglitz 1999-ben megjelent cikkükben (Rethinking Pension Reform: Ten Myths About Social Security Systems).

A jelenlegi szabályok szerint a magánpénztári tagok tb nyugdíja 26 százalékkal alacsonyabb állami ráfordítást igényel az egyébként minden tekintetben azonos életpályát befutó nem magánpénztári tagokénál. Emiatt az államnak jelentős megtakarításai keletkezhetnek a nyugdíjkifizetéseken, amikor a pénztártagok 10-15 év múlva tömegesen nyugdíjba vonulnak. Azonban a gazdaságkutató nem látja biztosítottnak, hogy az így elérhető állami megtakarítás nagyobb lesz a második pillér feltőkésítése miatt megnövekedett államadósság kamatterheinél. Emiatt javasolják a második pillér finanszírozási és működtetési rendjének alapos átgondolását.

A kritikában szereplő „nyugdíjrendszer implicit adósságának kamatterhe” fogalom a közgazdasági szakirodalomban legjobb tudomásunk szerint nem létezik. Az implicit államadósságnak, vagyis az állam nyugdíjfizetési ígéreteinek nincs a hagyományos értelemben vett kamata, szemben az explicit, vagyis államkötvények formájában fennálló adóssággal. Lehetségesnek tartják, hogy kritikusaink az implicit államadósság majdani nyugdíjfizetés miatti explicitté válásáról beszélnek, és ennek kamatterheit értik a fogalom alatt. Azonban igen bizonytalannak tartják a 10-15 év múlva kibocsátott magyar államkötvény kamataira vonatkozó számításokat, és minden erre építő kalkulációt.

"Szeretnénk leszögezni, hogy eredeti cikkünk célja nem a második pillér megszüntetésének igazolása volt. Ezzel szemben igyekeztünk szakmai érvekkel és számításokkal rámutatni a rendszer hibáira, külön kiemelve a szabályozás tökéletlenségét és a tőkefedezeti rendszerre való részleges áttérés alapelvének sorozatos megsértését. Reméljük, hogy a további vita majd ezekről a kérdésekről folyik tárgyszerű formában és nem silányul vagdalkozássá. A tét ugyanis nagy: az unokáink jövője" -teszik hozzá a közleményben.

A cáfolat cáfolatának cáfolata: A Stabilitás szerint az 1998-2009 közötti visszalépők tetemes számával sem számolt a Századvég, valamint metodikai problémákat is látnak. A Stabilitás azt javasolja, hogy a gazdságkutató hozza nyilvánosságra a teljes tanulmányt. Erről többet itt olvashat