Korkedvezményes nyugdíj - Megmakacsolta magát a kormány
A nyugdíjrendszerek úgy alakultak ki, hogy az államok először a fegyveres szolgálatot ellátó polgáraiknak adtak nyugdíjat, az ebből fakadó tradicionális kedvezmények ezen csoportok szerzett joga. Nem meglepő, hogy ennek elvétele nagy felháborodást vált ki – vélekedett lapunknak Máté Levente. A nyugdíjszakértő hozzátette: az is problematikus lehet, hogy azt a jogot veszik el, amelynek tudatában szegődött valaki például rendőrnek.
A korkedvezményes nyugdíjak bevezetésére korábban azért került sor, mert a munkavégző képesség elvesztése egyes foglalkozásokban – mint például a bányászat, fegyveres testületek, vegyipar – előbb következik be, mint másutt: az ezeken a területeken dolgozók gyorsabban öregszenek. Ez a korkedvezmény lényege – fejtette ki Máté.
Félő, hogy a korkedvezményes lehetőségek megszűnésével az érintett szakmák eddigi kontraszelekciója felerősödik a jövőben – mondta el lapunknak Scharle Ágota. A Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet vezető kutatója hozzátette: a viszonylag alacsonyabb béreket eddig némileg kompenzálta a korkedvezményes nyugdíj. Béremelésre viszont nem valószínű, hogy sor kerülne, hiszen ez a kiadás azonnal megjelenne a költségvetésben. Az alacsonyan maradt bérek és a kedvezmények eltűnése miatt viszont a rendvédelmi szakmák még a korábbiaknál is kevésbé lesznek vonzók.
Hasonló állásponton van a szakszervezeti oldal is. A korkedvezmények megszüntetésével nem lesznek tovább vonzók a rendvédelmi szakmák, új életpályamodellre lenne szükség – nyilatkozta lapunknak Kónya Péter. A Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének elnöke hozzátette: tévedés azt hinni, hogy a lépéssel jelentős összeget takarít meg a költségvetés, jövőre mindössze 1,5 milliárd forint lenne a korkedvezményes nyugdíj megszüntetésével megspórolt összeg. Komolyabb megtakarításra csak 10-15 év után lehetne számítani – véli Kónya. Tény: 2012-re másfél milliárd forintos megtakarítás szerepel a kormány konvergenciaprogramjában is ezen a területen, 2013-ra azonban ez az összeg 3 milliárdra nőne, a következő években pedig minden bizonnyal még többet lehetne spórolni.
A szakszervezeti vezető szerint egyébként az is tévedés, hogy a rendvédelmi dolgozók már nagyon fiatalon elmennek nyugdíjba. Alapszabályként ugyanis csak a mindenkor érvényes nyugdíjkorhatár előtt öt évvel, jelenleg tehát 57 éves korban szerelhetnek le a dolgozók. Ennél korábban csak speciális esetekben van lehetőség a nyugdíjba vonulásra. Ilyen, ha valakinek megvan a 25 évnyi rendvédelmi munkaviszonya, és egészségkárosodás alakult ki nála, vagy egy átszervezés miatt nem tudnak neki munkát adni. Ebben az esetben sem kap teljes összegű nyugdíjat az illető az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig.
Aki munkaképes, az dolgozzon
Meg kell szüntetni minden olyan jogcímet, többek között a korai nyugdíjazás intézményét is, amely lehetővé teszi, hogy a törvényes korhatár előtt munkaképes emberek nyugdíjba menjenek – fogalmaz a nemrég közzétett frissített konvergenciaprogram. A dokumentumból ugyanakkor az is kiderül, hogy a kormány másképpen ugyan, de a jövőben is kedvezményeket kínálna e csoportoknak.A program szerint azon foglalkozási csoportok esetében, amelyek eddig előnyösebb nyugdíjazási szabályokat élveztek, új életpályamodelleket kell kialakítani, amelyek más eszközökkel, nem a korai nyugdíjazással veszik figyelembe az elvégzett munka különböző sajátosságait.
A program szerint azon foglalkozási csoportok esetében, amelyek eddig előnyösebb nyugdíjazási szabályokat élveztek, új életpályamodelleket kell kialakítani, amelyek más eszközökkel, nem a korai nyugdíjazással veszik figyelembe az elvégzett munka különböző sajátosságait. Rokkantnyugdíj: ugrás a semmibe? Több mint nyolcvanéves tradíció, hogy a rokkantnyugdíjat és az öregségi nyugdíjat együttesen kezelték, most ez is változni fog. Már az első Orbán-kormány idején próbálkoztak azzal, hogy a rokkantnyugdíjat valamiféle segélyként kezeljék, most az öregségi nyugdíjtól való külön kezelése a kormány csomagjának egyik eleme. A rokkantnyugdíj felülvizsgálata révén a kormány 100-150 ezer embertől vonná meg a jogosultságot, ám félő, hogy a felszabaduló munkaerőt nem lesz képes felszívni a gazdaság.
A kormány a közfoglalkoztatásban látja a megoldást, ám az elemzők többsége bizonytalannak tartja a közmunkaprogramok sikerességét, mivel korántsem biztos, hogy minden, az ellátási rendszerből kieső talál munkát. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.