Mi nem fizetünk az IMF-nek – Mit tesz a többi EU-tagállam?

Az eurózóna tagállamai, illetve a valutaunión kívüli tagországok eldönthetik, hogy részt vállalnak-e annak a 200 milliárd eurónak az összeállításában, amit a múlt heti EU-csúcs döntése szerint a tagállamoknak kétoldalú hitelek formájában a csúcstalálkozó utáni tíz napon belül kell átutalniuk az IMF-nek, hogy növeljék annak kapacitását a valutaunió adósságválságának kezeléséhez.

Orbán Viktor kormányfő az m1-nek adott vasárnap esti interjújában egyértelművé tette, hogy „mi nem fogunk fizetni”, mert – mint mondta – Magyarország jelenleg részt vesz egy IMF-programban, és ilyen program alatt álló országok nem fizetnek az IMF-nek. Valójában a korábbi 2008 őszén megítélt 20 milliárdos eurós IMF-EU program már a gyakorlatban befejeződött (miután már nem hívhatunk le további összegeket, de a hitel visszafizetése még tart), illetve az új megállapodásról szóló tárgyalások a napokban kezdődnek el.

Orbán Viktorhoz hasonlóan nyilatkozott a román államfő is közvetlenül a csúcs után. Traian Basescu azt mondta: az IMF-EU-programban résztvevő országoktól nem várják el, hogy fizessenek az IMF-nek. Romániában jelenleg is érvényes egy IMF-program, amelynek keretében 20 milliárd eurót vett fel 2009-ben. Lettország esetében pedig nemrég zárult le a mentőprogram. Az eurózónán belül Görög-, és Írországnak, valamint Portugáliának van érvényes hitelmegállapodása az EU-val és az IMF-fel. Az eurót idén bevezető és mentőhitelre nem szoruló Észtország pénzügyminisztere pedig már közölte: országa hazánkhoz hasonlóan nem vesz részt a 200 milliárdos keret összeállításában.

Lengyelország idén januárban 30 milliárd dolláros elővigyázatossági hitelmegállapodást kötött az IMF-fel, azonban Varsóban ennek ellenére fontolóra vették a befizetést, igaz a hitelkeretet csak szükség esetén használnák fel, és eddig nem is nyúltak hozzá. A lengyel EU-ügyi miniszter hétfőn úgy nyilatkozott, hogy a kérdésben majd a kormánynak és a jegybanknak kell dönteni. Mikolaj Dowgielewicz szerint a Lengyelországra eső rész legfeljebb néhány milliárd euró lehet. Korábban a Rzeczpospolita című lap azt írta, hogy Lengyelországnak 10 milliárd eurót kellene átutalnia. A lengyel tárcavezető egyben cáfolta azt az értesülést, miszerint a 200 milliárd eurós keret úgy oszlana meg, hogy az eurózóna országainak 150 milliárdot, míg a valutaunión kívüli EU-tagállamoknak 50 milliárdot kellene összeadni. Azt azonban közölte: tudomása van arról, hogy az eurózónán kívüli Svédország és Dánia biztosan hozzájárul majd a kölcsönhöz.

A mentőcsomagra nem szorult Csehországban szintén vizsgálják az IMF-be történő fizetés lehetőségét. A cseh külügyminiszter a hétvégén már úgy nyilatkozott, hogy országának mindenképpen csatlakoznia kellene a befizető országokhoz. Karel Schwarzenberg szerint mintegy 3,5 milliárd eurót kellene kölcsönöznie Csehországnak. Az ellenzéki szociáldemokraták szintén támogatják az IMF-be történő fizetést. A TOP 09 párthoz tartozó külügyminiszterrel szemben a miniszterelnök, a fő kormánypárt, a polgári demokraták elnöke már korántsem ennyire határozott a kérdésben. Petr Necas azt mondta: személy szerint inkább ellenzi a hozzájárulást, azonban azt is megjegyezte, hogy még nem akar egyértelműen állást foglalni a kérdésben, miután még nem tisztázott a közös uniós befizetési akció minden részlete.

Schwarzenberg külügyminiszter úgy véli: Prágának nincs más választása, mint a megfelelő összeget az IMF részére biztosítani. „Csehországnak nem szabad Európában elszigetelődnie” – érvelt. Ezzel szemben az euroszkeptikus cseh államfő, Václav Klaus amellett érvel, hogy Csehországnak nem kellene pénzt adnia az IMF-nek, hogy az segítsen az eurózóna eladósodott országain. Václav Klaus szerint az egyes országoknak nem szabadna az elszigeteléstől való félelem légkörében dönteniük.

„Csehország maga is hiánnyal küszködik. Ebben a helyzetben felelőtlenség lenne növelni adósságunkat azzal, hogy további hitelt nyújtunk a legeladósodottabb országoknak, amelyeknek ez csak a probléma megoldásának elodázását teszi lehetővé” – mondta a cseh államfő. A hasonló érvelés leszerelésére hétfőn a lengyel EU-miniszter azt mondta: „nem Olaszországnak, a görögöknek vagy valamilyen más európai nemzetnek adunk kölcsön, hanem – ha ilyen döntés születik – a Nemzetközi Valutaalapnak, amely a világ legstabilabb pénzügyi intézménye".