A kutatás-fejlesztés és innováció (k+f+i) jelenéről és jövőjéről tartott tanácskozáson az államtitkár felidézte: ahogy Európa esetében, úgy Magyarországon is az innováció jelenti a reményt a növekedés és a foglalkoztatás felpezsdítésére. Mintegy két évnyi szünet után idén 74,6 milliárd forintos keretre hirdetnek meg pályázatokat: az első kör kiírásai a tervek szerint március 15-én jelennek meg, a második felhívásait pedig május-júniusban teszik közzé. Elmondta, hogy nemzetközi k+f programokban való részvétel előkészítésére 5,5, k+f projektek és vállalatok támogatására 28,3, vállalati technológiafejlesztésre 23,3, a vállalkozások és egyetemek, kutatóhelyek együttműködésére 17,5 milliárd forint áll rendelkezésre az idén.
Az államtitkár azt is kilátásba helyezte a Joint Venture Szövetség konferenciáján, hogy jövőre hasonló nagyságrendű keretre a kutatás-fejlesztéshez és innovációhoz támogatást keresők. Cséfalvay Zoltán egyúttal hallgatósága megnyugtatására igen határozottan kijelentette, hogy ha kohéziós pénzt vonna el az Európai Unió Magyarországtól, az semmi esetre sem érintheti a k+f+i kereteket. Egyébként pedig kőkeményen kizárta annak lehetőségét, hogy az EU végül valóban rászánja magát erre a lépésre, mert a kormány mindenben kész megfelelni Brüsszel elvárásainak.
Az is akadálya lehet az eredményes innovációnak, hogy Magyarországon az utóbbi időben drasztikusan csökken a kutatók száma. Erre Szabó Gábor, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke hívta fel a figyelmet a tanácskozáson. Egyúttal olyan sürgető feladat szerinte k+f+i terén az előrelépés, hogy kifejezett kényszer van az együttműködésre a vállalkozások és az egyetemek között.
Chikán Attila egyetemi tanár, a Versenyképesség Kutató Központ igazgatója arra figyelmeztetett, hogy innováció nélkül nincs előrelépés a reálgazdaságban, a reálgazdaság előrelépése nélkül pedig nincs versenyképesség javulás.
A hozzászólók közül többen utaltak arra, hogy kutatás-fejlesztés és innováció fogatát jelenleg négy irányból - közigazgatási, nemzetgazgasági, fejlesztési tárca és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség részéről - huzzák-szaggatják, amíg nem szűnik meg ez a megosztottság, aligha lesznek kiemelkedő eredményei Magyarországnak ezen a területen. Volt, aki azt kifogásolta, hogy a közbeszerzési törvény nem előmozdítója, hanem akadályozója az eredményes k+f+i-nek és akadt olyan is, aki azt szorgalmazta, hogy mielőbb dolgozzanak ki új nemzeti innovációs stratégiát Magyarországon.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.