Állami inkasszó városi büdzsére
Első alkalommal mondta ki az Országgyűlés, hogy egy településtől olyan intézmény fenntartására is elvehet pénzt az állam, amely már nem áll önkormányzati tulajdonban. A parlament tegnap esti szavazásán Esztergom volt ugyan a téma, ám önkormányzati forrásunk szerint ennél is többet jelenthet az, hogy milyen hatása lesz a törvénymódosításnak más települések gazdálkodására.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter azt javasolta, hogy módosítsák a költségvetést. Ebben az indítványban szerepelt az a kitétel is, amellyel legalább 750 millió forint befizetésére köteleznék az esztergomi önkormányzatot. Ha a város vezetői ezt nem teszik meg, akkor inkasszót kérhet az állam a település vagyonára.
Ez az a pont, ami miatt veszélyes gyakorlat első lépése lehet az indítvány – véli több önkormányzati forrásunk. Az ugyanis még nagyrészt képlékeny, hogy miután sok települési intézmény átkerült az államhoz az év elején, pontosan hogyan történjen ezeknek a finanszírozása. Ha pedig egyszer már törvénybe foglalták azt, hogy egy város számlájáról leemelhet pénzt a parlament, akkor többek szerint félő, hogy ezzel a módszerrel élnének máskor is. Különösen amiatt fontos ez, mert az államilag átvett intézmények fenntartása – nem csupán Esztergomban, hanem országszerte mindenhol – általában sokba kerül, bevétel alig származik belőlük, viszont azt, hogy ne működjenek, nem engedheti meg magának sem a település, sem az állam. Kórházak, könyvtárak és múzeumok, szociális intézmények és nagyrészt a következő tanévtől iskolák tartozhatnak ebbe a körbe. „Esztergom példája megmutatja, hogyan segít az állam a bajba jutott önkormányzatoknak” – mondta Tétényi Éva, a város polgármestere a parlamenti ülés előtt tartott demonstráción.
Igaz, az esztergomi helyzet különleges, és a szabályozást védők épp ezzel indokolják azt, hogy miért nem lenne folytatása szerintük a mostani kormányzati lépésnek. Esztergom intézményeinek átvételéről külön törvény rendelkezett, hogy a többi településnél is gyorsabban átkerülhessenek az államhoz, így is megkönnyítve a város anyagi helyzetének rendezését. A törvénymódosítási javaslat szerint ezeknek az intézményeknek a fenntartására április 15-ig 300 millió, szeptember végéig 400 millió forintot, december 20-ig pedig az előirányzatból fennmaradó többi pénzt kell átutalni vagy levonni. A javaslat bizottsági tárgyalásán a kormánypártok képviselői úgy fogalmaztak: ez az ütemezés segít abban, hogy jobban alkalmazkodjanak a kiadások ahhoz, ahogyan a bevételek beérkeznek az önkormányzathoz.
A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság eközben elrendelte a felszámolási eljárást az önkormányzati tulajdonú Esztergomi Fürdő Szolgáltató Zrt. ellen. A cég, amely a város élményfürdőjét működtette, százmilliós nagyságrendű veszteséget termelt, csak a közműszámla-tartozásai elérik a 70 millió forintot. Nem volt eseménytelen a hétvége sem Esztergomban: érvénytelen lett a helyi népszavazás, amelyen több, a település gazdálkodásával és a helyi cégekkel kapcsolatos ügyekről döntöttek. A polgármestert és az ellenzéki pártokat támogató, igen szavazatok aránya minden kérdésben magasan 90 százalék feletti lett, ám a részvételi arány alig érte el az egyharmadot. Ez pedig az új népszavazási szabályok szerint nem elég.
Parlamenti döntések: mégis eladósodhatnak az önkormányzatok, adómentesen felvehető a reálhozam
A stabilitási törvény módosításaként döntött arról a T. Ház, hogy az állami nyugdíjrendszerbe március 31-ig visszalépő magánpénztártagok adómentesen vehetik fel a reálhozamukat. Továbbá, hogy az állami nyugdíjpillérbe visszalépők, ha a magánnyugdíjpénztárból önkéntes nyugdíjpénztárba utaltatják tagi kifizetéseiket, annak 20 százalékának megfelelő, legfeljebb 300 ezer forintos adó-visszatérítésben részesülhetnek. Szintén a stabilitási törvény módosítása szerint az önkormányzatoknak egyedi kormányzati engedéllyel lehetőségük lesz ezen az éven túlnyúló működési hitelt felvenni.Az Országgyűlés döntött a kiegészítő bérkompenzációról is. Azok a cégek, amelyek az elvárt béremelést minden dolgozójuk esetében teljesítik, a korábban munkáltatói tb-járuléknak nevezett szociális hozzájárulási adóból levonhatják a béremelések öt százalékot meghaladó részének költségeit. Ha erre sincs fedezet, kiegészítő támogatás jár, erre 21 milliárd forint lesz a büdzsében. A munkaügyi ellenőrzések a jövőben kiterjednek a bruttó 300 ezer forint alatti munkabérek értékének megőrzéséhez szükséges elvárt béremelés ellenőrzésére is.
Szigorították az élelmiszerek forgalomba hozatalának feltételeit, az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről szóló törvénymódosítással a kiszabható bírságok összege is emelkedik.
Szavaztak arról is, hogy a korábban belügyi célokra használt ingatlanok eladási árát börtönfejlesztésre fordítják. A Belügyminisztérium két vendégházának több mint 2 milliárd forintos értékesítéséből a szirmabesnyői börtön 500, az állampusztai börtön solti telephelye pedig 250 férőhellyel bővülhet.
A parlament a cukorgyárak privatizációját vizsgáló bizottság jelentésének elfogadásával kimondta, hogy „az előző kormányzati ciklusokban hozott döntések nem álltak összhangban a magyar nemzetgazdaság érdekeivel”. A Ház az ügyészséget kérte a vizsgálatra.
Sztojcsev Iván Parlamenti döntések: mégis eladósodhatnak az önkormányzatok, adómentesen felvehető a reálhozam A stabilitási törvény módosításaként döntött arról a T. Ház, hogy az állami nyugdíjrendszerbe március 31-ig visszalépő magánpénztártagok adómentesen vehetik fel a reálhozamukat. Továbbá, hogy az állami nyugdíjpillérbe visszalépők, ha a magánnyugdíjpénztárból önkéntes nyugdíjpénztárba utaltatják tagi kifizetéseiket, annak 20 százalékának megfelelő, legfeljebb 300 ezer forintos adó-visszatérítésben részesülhetnek. Szintén a stabilitási törvény módosítása szerint az önkormányzatoknak egyedi kormányzati engedéllyel lehetőségük lesz ezen az éven túlnyúló működési hitelt felvenni.
Az Országgyűlés döntött a kiegészítő bérkompenzációról is. Azok a cégek, amelyek az elvárt béremelést minden dolgozójuk esetében teljesítik, a korábban munkáltatói tb-járuléknak nevezett szociális hozzájárulási adóból levonhatják a béremelések öt százalékot meghaladó részének költségeit. Ha erre sincs fedezet, kiegészítő támogatás jár, erre 21 milliárd forint lesz a büdzsében. A munkaügyi ellenőrzések a jövőben kiterjednek a bruttó 300 ezer forint alatti munkabérek értékének megőrzéséhez szükséges elvárt béremelés ellenőrzésére is.
Szigorították az élelmiszerek forgalomba hozatalának feltételeit, az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről szóló törvénymódosítással a kiszabható bírságok összege is emelkedik.
Szavaztak arról is, hogy a korábban belügyi célokra használt ingatlanok eladási árát börtönfejlesztésre fordítják. A Belügyminisztérium két vendégházának több mint 2 milliárd forintos értékesítéséből a szirmabesnyői börtön 500, az állampusztai börtön solti telephelye pedig 250 férőhellyel bővülhet.
A parlament a cukorgyárak privatizációját vizsgáló bizottság jelentésének elfogadásával kimondta, hogy „az előző kormányzati ciklusokban hozott döntések nem álltak összhangban a magyar nemzetgazdaság érdekeivel”. A Ház az ügyészséget kérte a vizsgálatra. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.