Nem elég a görög hitelcsomag

A Görögországnak eddig megszavazott két nemzetközi hitelcsomag sem lesz elég ahhoz, hogy a dél-európai ország államadóssága a GDP 120,5 százalékára csökkenjen 2020-ra, adta hírül a német Handels­blatt a trojkától származó értesülésekre hivatkozva. Ehhez ugyanis arra lenne szükség, hogy a költségvetés elsődleges egyenlege 2014-től évente 4,5 százalékos pluszt produkáljon – márpedig erre nincs esély.

Az EU–IMF–EKB-hármas azért tűzte ki célként a 120,5 százalékos államadósság elérését a második hitelcsomag megalkotásakor, mivel szerintük ez az a maximális szint, amely egy eurózóna-beli tagország számára még éppen fenntartható. Ha ezt nem sikerül elérni – márpedig a német lap szerint erről van szó –, akkor elvileg két eset lehetséges. Az első verzió szerint Athén újabb mentőcsomagot kap majd a nemzetközi szervezetektől annak érdekében, hogy továbbra is képes legyen fizetni hitelezőivel szemben fennálló adósságát. Ellenkező esetben életbe lép a második változat: Görögország részlegesen csődöt jelent, és újabb adósság-átstrukturálást jelent be – ebben az esetben a befektetők újabb veszteséget lennének kénytelenek elszenvedni.

Elemzők szerint egyelőre mindkét verzió kivitelezhetetlennek látszik: Angela Merkel német kancellárt már eddig is sok belpolitikai támadás érte az eddigi görög mentőhitelek miatt, így szinte biztosra vehető, hogy a német parlament nem szavazna meg egy harmadik, további jelentős német hozzájárulást megkívánó mentőövet. Szinte nulla az esélye egy újabb adósságelengedésnek is, hiszen az uniós vezetők az idén márciusban végrehajtott első adósságleírásnál világossá tették: erre többé sem Görögországban, sem más eurózóna-tagországban nem kerülhet sor.

Mindezek láttán nem csoda, hogy az EU–IMF–EKB-trojka hivatalosan továbbra is el kívánja kerülni az államadósság-pálya fenntarthatatlanná válását. Ezért a kiadási oldal további radikális csökkentését várja el Athéntól: a görög kormánynak 2013–2014-ben 11,7 milliárd eurót kellene spórolnia – ez a GDP öt százaléka. Az egyebek mellett nyugdíjkorhatár-emelést, valamint a nyugdíj- és az egészségügyi kiadások további csökkentését tartalmazó csomagról a héten próbál dűlőre jutni a görög kormánykoalíciót alkotó három párt.

Az újabb megszorítások további terheket raknak a társadalomra, ráadásul értelmük olyan szempontból megkérdőjelezhető, hogy a recesszió mélyítése által maguk is nehezítik az adósságpálya fenntartását. Mindezek miatt a görög kormány továbbra is azt kéri a trojkától, hogy kettő helyett négy évre, vagyis a 2013 és 2016 közötti időszakra osszák el a takarékossági intézkedéseket, mondta a hétvégén a Washington Postnak Antonisz Szamarasz kormányfő.

Hogy mindezt engedélyezi-e Brüsszel és Washington, az hivatalosan csak bő egy hónap múlva, a hitelprogram állásáról készült jelentés elkészülte után derül majd ki.

Merkel: „vérzik a szívem”

Az elmúlt hetekben megszokott enyhébb hangot ütötte meg a görög válság rendezésével kapcsolatban tegnap Angela Merkel. A német kancellár úgy fogalmazott: „vérzik a szívem”, hogy a krízis különösen az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező embereket sújtja. Szerinte a vagyonosabb, az országukat elhagyó görögöknek el kellene gondolkozniuk azon, hogyan tudnák támogatni Athént. Arra is figyelmeztetett, hogy Athénnak az eurózónában maradáshoz teljesítenie kell a nemzetközi hitelezőkkel szemben vállalt kötelezettségeit.