Titkos csúcs kormánypárti nélkül

Bankok és biztosítótársaságok, multicégek, médiabirodalmak vezetői, illetve politikusok vesznek részt az évente egyszer megrendezett eseményen, amelynek témája mindig titkos. A résztvevők utólag sem nyilatkozhatnak arról, hogy mi hangzott el a találkozón. Az idei 62-ik összejövetelt május 29. és június 1. tartják Koppenhágában, amelyre Magyarországból csak Bajnai Gordon, az Együtt–PM elnöke kapott meghívást. Legutóbb hat éve volt magyar résztvevője az eseménynek Martonyi János személyében, korábban Surányi György vett részt a találkozón.

A meghívottak listáján szerepel – többek között – a NATO főtitkár, a francia külügyminiszter, az Európai Központi Bank végrehajtó testületének tagja, a Fiat és a Royal Dutch prominensei. A G7-csúcstalálkozó vagy a davosi világgazdasági fórum cserkésztábor a Bilderberg-csoport összejöveteléhez képest – állítják többen a rendezvényről.

A nemzetközi viszonyok befagyását az amerikai magyar nagykövetségen kialakult helyzet is jól példázza. Lassan egy éve – július végén – hagyta el hazánkat Eleni Tsakopoulos-Kounalakis amerikai nagykövet, azóta ideiglenes ügyvivő látja el a követi feladatokat. M. André Goodfriend 2013 augusztusa óta tölti be a követtanácsosi posztot, ő korábban Damszkuszban tevékenykedett főkonzulként.

A hírek szerint Barack Obama amerikai elnök Colleen Bradley Bell televíziós producert, újraválasztási kampányának adománygyűjtőjét jelölte a budapesti nagyköveti posztra. Személye azonban éles vitát váltott ki. Az Amerikai Külszolgálati Egyesület (AFSA) tizenöt volt elnöke azt kérte a szenátustól, hogy utasítsa el a kinevezést. Közös levelet írtak, amelyben azt állítják: széles körben nevetség tárgyává vált, nem csak az Egyesült Államokban, hanem külföldön is, amikor a szenátus külügyi bizottságának meghallgatásán „korlátozott tudásról tett tanúbizonyságot a fogadó országgal kapcsolatban”.

A 16 ezer diplomatát tömörítő szervezet kormányzótanácsa a közelmúltban perrel fenyegette meg az amerikai külügyminisztériumot, ha nem bocsátja rendelkezésükre Colleen Bell – és még két másik jelölt – alkalmasságát igazoló okmányokat. Obama azonban kitart jelöltje mellett, a dolgok jelenlegi állása szerint, nem jelöl mást helyére. Kérdés: bizalmat szavaz-e a szenátus a jelöltnek. A kialakult helyzetről, érkezésének várható időpontjáról megkérdeztük az amerikai nagykövetséget, illetve a Külügyminisztériumot, de nem kaptunk érdemi választ kérdéseinkre.

A szaktárcánál megerősítették: „A nagykövet az amerikai jogrendnek megfelelően a szenátusi megerősítés (szavazás) után foglalhatja el az állomáshelyét. A megerősítés várható időpontjával kapcsolatban a Külügyminisztérium nem rendelkezik információval, az a washingtoni Szenátus belső ügye”.

A tervek szerint június 4-én Obama Lengyelországba látogat Bronislaw Komorowski elnök meghívására. A szabad lengyelországi választások 25-ik évfordulója alkalmából odalátogató elnök a házigazdán kívül Közép-Kelet Európa államfőivel, így Áder Jánossal is találkozik. Valószínűleg nem lesz négyszemközti megbeszélés, amerikai részről nem ambicionálják az Orbán-kormánnyal való kapcsolat szorosabbra fűzését.

A Fidesz az elmúlt négy évben vívott szabadságharca közben mosolyszünetet teremtett a NATO szövetségesek között is, és az Egyesült Államokban is. Egy esetleges Obama–Orbán találkozó már rég lekerült a napirendről, a magyar miniszterelnöknek esélye sincs, hogy kollégája fogadja. A kormányfő erről úgy vélekedik: ha az amerikaiaknak nem tetszenek a magyar viszonyok, akkor másokkal barátkozunk.

Bilderberg-csoport

A társaság elnevezése annak alapítójáról, a 2004-ben elhunyt Bernát hercegtől kapta. A befolyásos személyekből – a gazdasági élet prominensei, és politikusok – álló, zárt körű társaságot 1954-ben, a hidegháború idején alapították azzal a céllal, hogy szorosabbra fűzzék a gazdasági és politikai kapcsolatokat Európa és az Egyesült Államok között. A Bilderberg-csoport minden évben május végén tartja összejöveteleit.