Kiéleződik a vita a büdzséről
Tegnap éjfélkor járt le a határideje annak, hogy az euróövezet tagországai benyújtsák az Európai Bizottság felé jövő évi költségvetési tervezetüket. A gazdasági együttműködés részeként Brüsszel javaslatokat fogalmazhat meg, vissza is dobhat egy-egy javaslatot.
A legnagyobb fejfájást Franciaország okozza a bizottságnak. Párizsnak a konvergenciaprogram szerint jövőre már a GDP 3 százaléka alá kellene szorítania a hiányt, ehhez képest a kormány többször jelezte: ezt csak 2017-re látja elképzelhetőnek. A Manuel Valls vezette kormány nehéz helyzetben van, mivel a gazdaság különösebb megszorítások nélkül sem bír kitörni a pangásból. Még a lazább fiskális politika mellett is csupán 1 százalékos növekedést prognosztizálnak a jövő évre.
François Hollande államfő és baloldali kormánya ezen az adóterhelés csökkentésével és takarékoskodással próbál úrrá lenni, de mostanáig sem a deficitcsökkentésben, a növekedés beindításában vagy a munkahelyteremtésben nem sikerült eredményt elérnie, miközben a nulla felé közelít már a népszerűsége. Ha az Európai Bizottság visszadobja a jövő évi költségvetés tervezetét, az vélhetően nem növeli tovább Hollande elfogadottságát. Michel Sapin pénzügyminiszter ennek ellenére kizárta, hogy lényegi változtatásokat eszközölnének a már korábban ismertetett javaslaton.
A franciákhoz hasonló utat járnának az olaszok is. Matteo Renzi, aki első kormányfői lépéseként – egyben az EU soros elnökségét adó ország vezetőjeként – még a nyár elején állt elő a rugalmasabb deficitszabályokról szóló elgondolásával. Ennek a lényege az, hogy a strukturális reformok végrehajtására szánt pénzt „jó hiányként” könyvelnék el. Olaszország időközben recesszióba süllyedt, a büdzséterv pedig 20 milliárd eurós gazdaságösztönzési programot tartalmaz, miközben a deficitet ugyancsak 2017-re – a korábbi tervekhez képest egy évvel később – szorítanák le. És jóllehet Franciaország Európa „betege”, az olasz helyzet potenciálisan nagyobb veszélyeket rejt. Az államadósság ugyanis a GDP 130 százalékát teszi ki – ehhez képest Renzi jövőre a terven felül 11,5 milliárd eurós kötvénykibocsátást tervez.
A skála másik oldalán Németország áll, amely annak ellenére utasít el következetesen minden lazítást, hogy gazdasági teljesítménye nem ad okot derűlátásra. Várhatóan nem fog megenyhülni azzal az alappal kapcsolatban sem, amelyet a reformok finanszírozására szánnának. Az euróövezeti „New Deal” lényege az lenne, hogy ha egy ország vállalja strukturális reformok végrehajtását, az alapból támogatnák az emiatt kieső bevételek finanszírozását. Az alappal jelenlegi formájában az a legnagyobb probléma, hogy a tagországoknak – különösen a németeknek – nem nagyon akaródzik feltölteni. Jean-Claude Juncker, az új Európai Bizottság megválasztott elnöke ugyanakkor egy 300 milliárd euró értékű, köz- és magánforrásokat is bevonó befektetési programot ígért, ám az sem világos, honnan akarja előteremteni az összeget. Az Európai Beruházási Bank tőkeemelése jelenleg nincs napirenden, és az Európai Központi Bank nemrég bejelentett vállalati hitelprogramja sem segítene a francia – vagy más – államon. Egyelőre arról, a Mario Draghi jegybankelnök által pedzegetett programról is éles vita folyik, hogy az EKB forrásokkal segítse-e az euróövezeti országok növekedését.
Jó hírek a periférián
Tegnap lapzártánk idején az euróövezet 18 tagja közül mindössze hét ország büdzsétervezete volt látható a bizottság oldalán. Nem volt közte Franciaország és Olaszország sem, igaz, a két kormány jelezte, a korábban közöltekhez képest nem lesznek nagy változások. A jelenleg is az EU/IMF-hitelprogram segítségével fenntartott két ország pedig más megítélés alá esik.A pozsonyi kormány tegnap fogadta el a jövő évi költségvetésre vonatkozó javaslatát. A dokumentum 1,98 százalékos GDP-arányos hiánnyal számol jövőre, ez fél százalékponttal alacsonyabb, mint az augusztusban bemutatott első változatban szereplő deficit és csaknem egy százalékkal kisebb, mint az erre az évre tervezett 2,83 százalék.
A tervezet szerint a jövő évben a GDP 54,4 százaléka lesz a szlovák államadósság, ami azért fontos, mert így nem kell alkalmazni a közigazgatási kiadások befagyasztására vonatkozó rendelkezést. Ennek első lépcsője 50, a második pedig 55 százalék felett lép életbe.
A lisszaboni kormány kedden fogadta el a 2015-ös büdzsé tervét. Az EU/IMF-hitelprogramból idén tavasszal kilépett ország ebben 2,7 százalékos deficitet vetít előre, ami magasabb, mint a korábban ígért 2,5 százalék, de még mindig a 3 százalékos határérték alatt marad. A változást Pedro Passos Coelho azzal magyarázta, hogy nem hajlandó tovább szorítani a nadrágszíjat a portugáloknál, ahol az elmúlt három év súlyos megszorítások jegyében telt. Lisszabon jövő évre 1 százalékos bővülést remél.
A pozsonyi kormány tegnap fogadta el a jövő évi költségvetésre vonatkozó javaslatát. A dokumentum 1,98 százalékos GDP-arányos hiánnyal számol jövőre, ez fél százalékponttal alacsonyabb, mint az augusztusban bemutatott első változatban szereplő deficit és csaknem egy százalékkal kisebb, mint az erre az évre tervezett 2,83 százalék.
A tervezet szerint a jövő évben a GDP 54,4 százaléka lesz a szlovák államadósság, ami azért fontos, mert így nem kell alkalmazni a közigazgatási kiadások befagyasztására vonatkozó rendelkezést. Ennek első lépcsője 50, a második pedig 55 százalék felett lép életbe.
A lisszaboni kormány kedden fogadta el a 2015-ös büdzsé tervét. Az EU/IMF-hitelprogramból idén tavasszal kilépett ország ebben 2,7 százalékos deficitet vetít előre, ami magasabb, mint a korábban ígért 2,5 százalék, de még mindig a 3 százalékos határérték alatt marad. A változást Pedro Passos Coelho azzal magyarázta, hogy nem hajlandó tovább szorítani a nadrágszíjat a portugáloknál, ahol az elmúlt három év súlyos megszorítások jegyében telt. Lisszabon jövő évre 1 százalékos bővülést remél. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.