Párizs két tűz között

Brüsszelnek a hiánylefaragás erőltetése helyett a befektetésösztönzésre kellene összpontosítania, hogy elkerülje, hogy a japán stagnáláshoz hasonló helyzet alakuljon ki – ezzel vágott vissza Michel Sapin francia pénzügyminiszter az Európai Bizottságnak, amely újfent számon kérte az euróövezet második legnagyobb országának halogató gazdaságpolitikáját. A baloldali politikus a Financial Timesnak adott, tegnap megjelent interjúban bírálta a válság óta egyedüliként üdvözítőnek tartott konszolidációs politikát, mondván, változtak az idők 2011, az euróövezeti adósságválság óta.
Párizs a klasszikus francia–német tandemmel szakítva Berlin helyett a római kormány álláspontját követi: Matteo Renzi miniszterelnök jó ideje kampányol Brüsszelben a deficitszabály rugalmassá tétele mellett. Nagy sikert eddig nem ért el, ugyanakkor közben országa recesszióba süllyedt, ami lépéskényszert jelenthet az euróövezeti gazdaságpolitika formálói számára.

A recesszió egyelőre nem, ám a stagnálás annál inkább fenyegeti a francia gazdaságot is, miközben Párizs úgy tervezi: 2015-ben sem sikerül az EU által elvárt, 3 százalékos szint alá csökkenteni az államháztartási hiányt. A jövő évi költségvetésre vonatkozó, múlt héten benyújtott tervezet 4,3 százalékos deficittel számol, a maastrichti határértéket a tervek szerint csak 2017-ben – a következő elnökválasztás évében – érné el Franciaország. A konszolidációt egy három évre szóló, 50 milliárd eurós megtakarítási program segítené, amely a prognózis szerint évről évre 0,2 százalékkal vetheti vissza a növekedést. Igaz, a bővülés a kormány szerint enélkül is elég gyenge lesz, egyelőre még a társaságok adóterhének csökkentésére irányuló, összességében 40 milliárd eurós könnyítést jelentő program sem érezteti hatását.

François Hollande államfő és a Manuel Valls kormányfő vezette kabinet mindenesetre elkötelezte magát a megtakarítások mellett. Ennek jele volt az augusztus végi kormányátalakítás, amelynek közvetlen előzménye a gazdasági miniszter partizánakciója volt: Arnaud Montebourg közölte, nem ért egyet a köztársasági elnök által kitűzött irányvonallal.

Bő egy hónappal később azonban úgy tűnik: az Európai Bizottságot sem a párizsi vezetés átalakítása, sem az önkritikája nem hatja meg. A Wall Street Journal a hétvégén brüsszeli forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a bizottság visszadobhatja Párizsnak a 2015-ös költségvetési tervezetet. Erre az euróövezeten belüli szorosabb gazdasági együttműködés keretében van lehetőség, azzal együtt, hogy a túlzottan magas hiányt az EU a GDP 0,2 százalékát kitevő büntetéssel is szankcionálhatja. A lap emlékeztet: hasonló szankciók fenyegetik Olaszországot is.

A brüsszeli aggodalmakat erősíti a francia statisztikai hivatal múlt heti prognózisa is. Az Insee szerint a gazdaság a harmadik és a negyedik negyedévben is mindössze 0,1-0,1 százalékos bővülést tud produkálni a második negyedévben tapasztalt stagnálás után. Emiatt az éves előrejelzést 0,4 százalékra csökkentették – a költségvetési törvényben még 1 százalékkal számolt a kormány. Ez kihat a munkaerőpiacra is: az állástalanok aránya stabilan tíz százalék felett áll, miközben a háztartások fogyasztása is éves szinten mindössze 0,8 százalékkal fog bővülni.

Moscovicitől is választ várnak

Máig kell választ adnia Pierre Moscovicinek az Európai Parlament szakbizottsága által feltett kérdésekre. A volt gazdasági miniszter, akit Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság új elnöke a testület gazdasági és pénzügyi portfóliójának élére jelölt, Navracsics Tiborhoz hasonlóan nem győzte meg múlt heti meghallgatásán az EP-képviselőket. Esetében épp attól tartanak, hogy az euróövezet „betegének” tartott Franciaország gazdaságpolitikáját nem fogja egy francia a kellő szigorral figyelni. Nem véletlen, hogy az újabb kérdések részben épp arra irányulnak, milyen lépéseket tervez a biztosjelölt a deficitszabályokat megsértő országokkal szemben.