Tolonganak az EU-forrásokért

Óriási az érdeklődés a 2014–2020-as fejlesztési időszak kkv-knak szóló új pályázati lehetőségei iránt, miután az elmúlt egy-másfél évben a 2007–2013-as uniós ciklus kifutása miatt már nem nagyon jelent meg olyan uniós kiírás, amelyet a vállalkozások saját cégük fejlesztése céljából igénybe tudtak volna venni – számoltak be a lapunk által megkérdezett pályázati tanácsadó cégek.

A 2014–2020-as időszakra vonatkozóan eddig megjelent kilenc új uniós kiírás közül kettőre pályázhatnak a kkv-k összesen 10 milliárd forintos keretösszegben. A termelési kapacitás bővítését célzó, illetve a külpiaci megjelenést támogató pályázatokról a tanácsadó cégek szerint egyértelműen kiderül: a kiíró Nemzetgazdasági Minisztérium minimálisra igyekezett csökkenteni a kockázatát annak, hogy a feltételek ne egyezzenek meg az Európai Bizottság által később elfogadandó keretszabályokkal, és így ne lennének jogosultak az uniós finanszírozásra. Brüsszel ugyanis még nem hagyta jóvá a különböző operatív programokat, így az október 10-én megjelent kilenc új kiírást még a magyar költségvetés kockázatára írták ki, hogy mihamarabb megkezdődhessen az uniós fejlesztési források lehívása.

„A szaktárca igyekezett a kockázatokat minimalizálni, így a nálunk jelentkező tíz kkv-ből nagyjából egy vállalkozás az, amely megfelel a most megjelent két kiírás feltételeinek” – mondta lapunknak Kőrösi Koppány. A Körics Euroconsulting ügyvezető igazgatója a termelési kapacitás bővítését célzó pályázattal kapcsolatban kiemelte: amellett, hogy az csak egy szűk kör, a termelői szférában működő, ezen belül végfogyasztásra szánt terméket előállító vállalkozások számára lett meghirdetve, a pályázóknak szigorú feltételeket kell teljesíteniük.

Rendelkezniük kell három lezárt üzleti évvel, a projekt költsége nem haladhatja meg a cég mérlegfőösszegét, ami a legtöbb kkv-nál jellemzően alacsony. Ennél a kiírásnál a legkisebb projektnek is 20 millió forint értékűnek kell lennie (miután a támogatás minimum összege 10 millió forint, a támogatásintenzitás mértéke 50 százalékos), amit a mérlegfőösszegre vonatkozó előírás miatt csak a jól menő kkv-k tudnak teljesíteni – jegyezte meg.

A külpiacra jutást támogató pályázatnál hasonló a lezárt üzleti évre és a mérlegfőösszegre vonatkozó feltétel. Emellett a pályázóknak az előző két lezárt üzleti évben már kellett exportbevétellel rendelkezniük, amit Kőrösi Koppány ellentmondásos kritériumnak vél, hiszen az a cég, amely két éve rendelkezik exportbevétellel, már kinn van a külpiacon.

Lőrincz Krisztián, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. fejlesztési igazgatója a termelési kapacitás bővítését célzó pályázat feltételeivel kapcsolatban azt emelte ki, hogy nem véletlenül ennyire fókuszált a jelentkezők köre, mert a kiírás 8,5 milliárdos kerete nagyon hamar elfogyott volna, ha más szektorok vállalkozásai is jelentkezhettek volna a forrásra. A kormány szerinte biztosra ment, hiszen a termelőágazat sok embert foglalkoztat magas hozzáadott értékkel, így ebben a körben a legkisebb kockázattal lehet igazolni Brüsszel felé az uniós pénzek megfelelő elköltését. Pető Gábor, a MultiContact Consulting ügyvezetője szerint is szigorú a két új pályázat feltételrendszere, ezt azonban indokolhatónak tartja amiatt, hogy a kiírásokat a magyar büdzsé terhére, kockázatára hirdették meg.

A kormányzat ígérete szerint a 2014–2020-as ciklusban a kkv-k a Széchenyi Programirodákon keresztül ingyenes állami tanácsadói szolgáltatást vehetnek igénybe. Kérdésünkre mindhárom cég vezetője azt közölte, hogy ezen kezdeményezés hatására nem csökkent az érdeklődés szolgáltatásaik iránt. Pető Gábor mindamellett jó ötletnek tartja a Széchenyi Programirodán keresztül történő állami tanácsadást, mivel az a kis értékű, egyszerű pályázatoknál (például a most megjelent külpiaci megjelentést támogató kiírásnál) valóban tud segítséget nyújtani. A nagyobb, komplexek pályázatok, mint például a termelői kapacitás bővítését szolgáló mostani kiírás esetében azonban a MultiContact Consulting ügyvezetője szerint a pályázó cégeknek már meg kell fontolniuk azt, hogy a pályázat megírásával egy piaci céget bíznak meg.

Kőrösi Koppány is úgy véli, hogy az egyszerű eszközbeszerzési kiírásoknál akár maguk a vállalkozások is elkészíthetik a pályázatokat, de szerinte a nagyobb értékű kiírások bonyolultabbak lesznek, mint az előző ciklusban. A mostani ciklusban jellemzően egy pályázatba gyúrják össze a különböző elemeket (például eszközbeszerzés, marketing), meghatározva, milyen arányban lehet igénybe venni a különböző támogatásokat. A pályázati tanácsadók szolgáltatása így szerintem fontosabb lesz, mint korábban” – tette hozzá.

November 10-től indul a pályázás

A 2014-2020-as programozási időszak újdonsága, hogy a pályázatok benyújtására a felhívások megjelenését követő 30 nap után lesz lehetőség, így a mostani két kkv-s kiírásra november 10-től jelentkezhetnek a vállalkozások. A változtatás oka az egyenlő feltételek biztosítása, ugyanis korábban a jól informált pályázók versenyelőnyt élveztek azzal, hogy előre fel tudtak készülni egy pályázat megjelenésére, és így akár már a pályázati ablak megnyitása utáni órákban benyújthatták pályázataikat a véges forráskeretű kiírásokra. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében megjelent két kkv-pályázat nem ad lehetőséget a közép-magyarországi régió területén tervezett projektekre. Az EU-átlagát meghaladó gazdasági fejlettséggel bíró régióra vonatkozóan majd a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programban (VEKOP) lesznek elérhető források.