Az Európai Bíróság elé is kerülhet a magyar aszfaltügy

Az Európai Bizottság valóban felfüggesztette az úgynevezett aszfaltügyben vitatott uniós források eddig csak megszakított kifizetését, bár ez csak egy technikai lépés az eljárásrendben – erősítette meg lapunknak a Bruxinfo tegnapi értesülését Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára elmondta: ezzel a döntéssel valójában segít a kormánynak Brüsszel, hiszen így megteremtődik annak a jogi alapja, hogy a vitás ügyben megtörténhessen a kormány meghallgatása, amit már augusztus végén kért a magyar kabinet a bizottságtól. Kérdésünkre közölte: a meghallgatás időpontját a bizottságnak kell kijelölnie, de szerinte arra már csak jövőre kerül majd sor.

A kormány azért kért meghallgatást, mert nem tartja fairnek azt a bizottsági döntést, amely a brüsszeli szakzsargon szerint közel 90 milliárd forint összegű korrekciót, magyarán forrásmegvonást javasolt az uniós pénzből finanszírozott útépítésekkel kapcsolatban. Brüsszel szerint ugyanis versenykorlátozó volt az a gyakorlat, amely a közbeszerzési kiírásokban előírta azt, hogy a pályázóknak bizonyos távolságon belül aszfaltkeverő teleppel kell rendelkezniük. – Azért tartjuk sportszerűtlennek Brüsszel korrekciós javaslatát, mert a bizottság 2007 óta számos alkalommal elfogadhatónak minősítette ezt az eljárást – emelte ki.

Ha a meghallgatáson sem születik egyezség, akkor a bizottság saját hatáskörben végrehajthatja a pénzügyi korrekciót. Ebben az esetben viszont a korrekciós tételt már nem lehet átcsoportosítani más projektekre, hacsak később az Európai Bíróság nem ad a kormánynak igazat. Arra vonatkozó kérdésünkre, hogy a kormányzat elmegy-e falig, vagyis akár azon az áron is ragaszkodik saját álláspontjához, hogy Brüsszelnek végül egyedül kell meghoznia a döntést, a helyettes államtitkár azt mondta: a kormány azzal, hogy meghallgatást kért az ügyben, már elment a falig. „Azt gondoljuk mindamellett, hogy ez az ügy nem jelent forrásvesztési kockázatot, mert a közlekedési projektekre eső uniós fejlesztési keretet mintegy 10-12 százalékos mértékben túlvállalta a kormányzat, annak érdekében, hogy a meg nem valósuló vagy a Brüsszel által szabálytalannak vélt projektek ellenére is le tudjuk hívni az ország számára rendelkezése álló uniós források 100 százalékát – mondta.

A helyettes államtitkár azonban azt sem tartja kizártnak, hogy a meghallgatáson megállapodásra jut az ügyben a kormány és a bizottság. Arra vonatkozóan, hogy a Brüsszel által javasolt 90 milliárddal szemben mekkora értékű korrekciót tudna elfogadni a kormány, azt mondta: az igazságosság és a jogszerűség alapján nulla forint lenne, de természetesen a kormányzat hajlandó kompromisszumot kötni, de csak úgy, hogy a korrekció mértéke méltányos legyen. Ez szerinte azt jelenti, hogy Brüsszelnek be kell árazni a saját hibáját is, miután hat éven át nem emelt kifogást az adott gyakorlat ellen.

Ha nem születik megállapodás a meghallgatás során, akkor a kormány az Európai Bírósághoz fordul. Ezt azzal indokolta, hogy a kormány teljesen biztos a saját jogi érvelésében.

Akár a projektek kiírói, kivitelezői is állhatják a cechet

Ha pénzügyi érdeksérelme fakad az országnak az ügyből, akkor a kormány majd mérlegeli annak a lehetőségét, hogy a korrekcióból kivegyék-e részüket az adott projektek kiírói, illetve kivitelezői, miután megvizsgáltuk azt, hogy követtek-e el hibákat – mondta a helyettes államtitkár azzal kapcsolatban, hogy egy korábbi, lapunknak adott nyilatkozatában felvetette annak a lehetőségét, hogy „közös teherviselés” alapján történik majd az ügy rendezése, ha Brüsszel korrekcióval sújtja a vitatott közbeszerzési gyakorlatot.