Politizáló elnök a szürke eminenciás helyén

Tusk búcsúajándékként egy szerencsét hozó borostyánkövet adott át elődjének, akinek sikeres munkája feladja a leckét. Herman Van Rompuy legnagyobb erénye ugyanis az lett, amit kinevezésekor, 2009-ben a legtöbben felróttak neki: szürke eminenciásként valóban a háttérből volt képes megteremteni az összhangot a tagországok vezetői között – vagyis úgy, hogy a 27, később 28 állam- és kormányfőnek nem okozott igazi arcvesztést. Kérdés, Tusk hogyan viszonyul majd az elnöki megbízatáshoz. Miniszterelnökként hét éven keresztül vett részt azokon a tanácsi üléseken, amelyeket most vezetni fog, vagyis pontosan ismeri nem csak a vezetők álláspontját, de tárgyalási stílusát is. Az azonban rajta áll, mennyire kíván pártatlan egyeztető lenni.

Annál is inkább, mivel ellentétben a tízmilliós Belgiummal, ahol a fő politikai kérdés az egységes flamand–vallon vezetés összetartása, az unión belül nagynak számító, 38 milliós Lengyelország kormánya mindig is határozottan állt ki céljai és véleménye mellett. Legyen szó az agrártámogatásokról vagy általánosságban a büdzséről, a közös energiapoilitikáról, illetve a legutóbbi időkben a moszkvai vezetés elleni határozott fellépésről, Tusk és kormánya igyekezett hallatni a hangját. Az is kérdés, egy markánsabb kiállás mennyire lesz összhangban Jean-Claude Juncker új bizottsági elnökkel, aki nyíltan politizáló testületet ígért ötéves mandátumára.

Ami jövőbeni munkáját illeti, Tusk négy célt tűzött ki maga elé. Mint tegnap elmondta, fontosnak tartja az európai alapértékek – a szabadság, a szolidaritás – védelmét az unióra leselkedő külső és belső fenyegetésektől. Tusk ezzel az EU és Moszkva viszonyára is utalhatott, amely, legalábbis rövidtávon mindenképpen a fő konflitkusforrás. Belső fenyegetettségként ugyanakkor ide lehet érteni a brit kormány terveit is: David Cameron konzervatív miniszterelnök jelentős szigorításokat jelentett be a múlt héten az uniós bevándorlás feltételeivel kapcsolatban, ez minden bizonnyal forró téma lesz a következő időszakban.

Másodikként a gazdasági válság elleni harcot említette Tusk, amelynek egy eszközét a múlt héten mutatta be az Európai Bizottság. A remények szerint több mint 300 milliárd eurót megmozgató beruházási tervet következő, december 18-án kezdődő ülésén hagyhatja jóvá az Európai Tanács. Tusk kiemelte azt is, hogy nemzetközi színtéren is fajsúlyos Európára van szükség. Ebben segítségére lehet az unió új külügyi főképviselője, Federica Mogherini. A negyedik kiemelt pont Tusk szerint az Egyesült Államok és Európa viszonya, amelyben a következő év kulcsfontosságú lehet, elsősorban a transzatlanti szabadkereskedelmi tárgyalások miatt.