Szabad kereskedelem: vita a bekötetlen babákról

„Nem sietünk sehova: én itt leszek a következő öt évben” – így kommentálta Cecilia Malmström (képünkön), az Európai Bizottság kereskedelemért felelős tagja Brüsszelben azt a célkitűzést, hogy az Európai Unió még Barack Obama hivatali idejében, vagyis jövő év végéig szeretné lezárni a szabadkereskedelmi megállapodást (TTIP) az Egyesült Államokkal. A TTIP-ről szóló tárgyalásokat hosszú előkészítés után tavaly tavasszal kezdte meg az Európai Bizottság Washingtonnal. Mostanra – hét forduló után – minden téma előkerült, ám a valódi egyeztetés ezekről csak most kezdődik el – fogalmazott Malmström. (A következő tárgyalási forduló egyébként jövő februárban lesz.)

A TTIP előzménye a Kanadával nemrég, hét évnyi egyeztetés után lezárt hasonló megállapodás, nagy különbség azonban, hogy amíg azt nagyjából teljes érdektelenség mellett kötötték meg, az USA-EU tárgyalásokat több uniós országban is komoly ellenérzésekkel követik. Ez magyarázhatja, hogy több érzékeny pont is kikerült a TTIP hatálya alól: ilyenek a kulturális termékek, illetve a genetikailag módosított termények is – emelte ki Malmström, hozzátéve, a GMO-k esetében továbbra is az uniós rendszer marad fenn.

Ez az alapelv egyébként általánosan érvényes: az Európai Bizottság hangsúlyozza, semmilyen területen nem lehetséges, hogy az elmúlt évtizedekben kialakított szigorú szabályok lazuljanak. Ez a fogyasztók számára előnyös, igaz, komoly egyeztetést igényel több területen. Jelenleg kilenc ágazatban igyekeznek összehangolni a szabályokat vagy az ellenőrzési mechanizmust, hiszen például egy gépjárműgyártónak nem csak az adott előírásoknak kell megfelelnie az óceán mindkét oldalán, de eltérő teszteknek kell alávetni a termékeit. A balesetek szimulálását például az Egyesült Államokban bekötetlen babákkal is elvégzik, mert ott elég gyakori az, hogy biztonsági öv nélkül vezet valaki. Európában pedig inkább arra szorítják rá a gyártókat, hogy a sofőröket szorítsák rá az öv használatára.

Szakértők szerint a legnagyobb hozzáadott értéke éppen az lehet az egyezménynek, ha a két blokk közös sztenderdeket dolgoz ki. A bizottság becslései szerint az engedélyeztetési eljárás egyszerűsödése miatt is olyan ágazatokban, mint éppen a gépjárműgyártás, jelentősen nőhet az export. A sztenderdizálás ugyanakkor előrevetíti azt, hogy a cégeket további költségekre kényszeríthetik a szigorúbb szabályok. Arra a kérdésünkre, hogy ez mennyiben érinti negatívan azokat a kis- és középvállalkozásokat, amelyek az Egyesült Államok felé exportálnak, Malmström úgy válaszolt: az adminisztrációs terhek csökkenése, illetve a vámok megszűnése kompenzálhatja a kiadásokat, miközben azoknak, akik nem exportálnak, nem kell eleget tenniük az új szabályoknak.

A TTIP körüli legnagyobb vitát nem is a sztenderdizálás váltotta ki, hanem – persze a GMO és a kulturális termékek kivonása után – a beruházások feltételei. Pontosabban az úgynevezett ISDS záradék. Azt, hogy a vita mennyire forró, jelzi, hogy az Európai Bizottság nemrég lezárult internetes konzultációján 150 ezer hozzászólás érkezett – emelte ki a kereskedelmi biztos. Egy másik fogós kérdés lehet ugyanakkor az energiapiac, ennek megnyitása elsősorban az európaiak érdeke – jelezte Malmström.

A hírhedt záradék

Az ISDS azt teszi lehetővé, hogy egy adott országban befektető vállalat választott bíróság előtt támadhassa meg az ország valamely jogszabályát. Az 1959-ben a németek által elindított rendszerben ma nagyjából 3000 szerződést tartanak számon, ebből 1300-at kötött valamely európai cég. Az új Európai Bizottság a hírek szerint némi hezitálás után – és főleg a német és osztrák közvélemény nyomását elhárítva – végül úgy döntött, az ISDS része lesz az egyeztetésnek. Közben a támogatókat arról igyekeznek meggyőzni, hogy ezek a záradékok tovább élnek majd, az ellenzőket pedig arról, a választott bíróságok is csak az országok törvényeivel egyező döntést hozhatnak.