Megúszhatják a toronyadót a mobilcégek

Akár már májusban életbe léphetnek azok a jogszabályok, amelyek csökkenthetik a vezetékes és mobil szélessávú infrastruktúra fejlesztéssel kapcsolatos adminisztratív feladatok jelentette kihívásokat – jelezte egy háttérbeszélgetésen Aranyosné Börcs Janka, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) főigazgatója.

A Digitális Nemzet Fejlesztési Program (DNFP) egyik célkitűzése, hogy 2018-ra valamennyi magyarországi háztartás számára elérhető legyen a másodpercenként legalább 30 megabites, az otthonok felében pedig a 100 Mbit/s-os internet kapcsolat.

Ehhez jelentős infrastruktúra-fejlesztést kell végrehajtani, és a határidő tartásához kulcsfontosságú, hogy minél gyorsabb legyen például az engedélyezési folyamat, illetve módosítsák a beruházásokat visszafogó szabályozásokat. Ez utóbbira jó példa a mobil adótornyokra a Zsombón kivetett adó, amelyről tegnap számolt be a Világgazdaság. A Szegedhez közeli településen a 20 méternél magasabb építmények után kell fizetni, így az ott található víztorony, illetve 3 telefontorony után, amelyekből nagyjából hatmillió forintnyi bevételt várnak éves szinten.

„A jogszabály akadálymentesítési munkacsoport célja, hogy az ilyen típusú, valóságtól elrugaszkodott szabályozásokat áttekintse és megoldást találjon ezekre a problémákra” – mondta el Aranyosné Börcs Janka. A hálózatfejlesztés előtt álló jogi akadályok felmérését a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kezdeményezésére szakértők és a piaci szereplők bevonásával hajtottak végre.

A következő években megvalósuló jelentős szélessávú infrastruktúra-fejlesztéshez európai uniós forrásokat lehet felhasználni. A DNFP keretében megvalósuló hálózatbővítésre mintegy 80 milliárd forintnyi vissza nem térítendő, illetve 47 milliárd forint visszatérítendő pályázati összeg lesz elérhető. A távközlési szolgáltatók ebből finanszírozhatják az érintett területeken a fejlesztéseket. A vezetékes szélessávú pályázati konstrukció várhatóan június végéig áll össze, és a tervek szerint még idén nyáron megjelennek az első kiírások.

Az infrastruktúra-fejlesztés nagy lehetőséget kínál a távközlési cégeknek, azonban nagy kérdés, hogy milyen feltételek mellett valósíthatják meg ezeket a beruházásokat. Az iparág és a kormány közötti egyeztetések során az engedélyeztetési folyamat jelentős leegyszerűsítése mellett valószínűleg a hálózatok után fizetendő közműadó kérdése is terítékre kerül majd.