Elbizonytalanító adatok érkeznek az Egyesült Államokból

A húsvéti ünnepek miatt számos piac zárva tart már ma is az Egyesült Államokban és Európában, az elemzők azonban nagy érdeklődéssel várják az amerikai foglalkoztatási jelentést. Ez utalhat egyértelműen arra, hogy az első negyedévben valóban lassult-e a gazdaság. Ám a Barclays szakértői úgy vélik, hogy az utóbbi napokban publikált és a vártnál gyengébb adatsor nem befolyásolja érdemben az amerikai jegybank (Fed) döntéshozóit, mert már letettek arról, hogy júniusban emeljék a kamatot.

A mai adatközlést megelőzte az ADP intézet beszámolója, amely szerint a magánszektorban 189 ezer munkahely jött létre márciusban, az elemzők által becsült 225 ezerrel szemben. Ráadásul a feldolgozóiparban ezer állás szűnt meg, érzékletesen jelezve, hogy a három negyedéven át erősödő dollár milyen károkat okozhatott az amerikai exportszektorban. Ám az olajárak összeomlása nyomán az energiaágazat is elbocsátásokra kényszerült. Az új munkahelyek elsöprő többsége a szolgáltatásokban keletkezett. Az elemzők most arra számítanak, hogy az állami szektorral együtt a gazdaságban 245 ezer munkahely keletkezett márciusban, szemben a februári 295 ezerrel, amelynek nyomán a munkanélküliségi ráta 5,5 százalékra csökkent.

A feldolgozóipari folyamatokra utalt az ISM beszerzőimenedzser-indexe, amely 51,5-re csökkent a februári 52,9-ről, s például az augusztusi 58,1-ről. Az ISM és az ADP közleménye elbizonytalanította a tőzsdéket, amelyek szerdán mínuszban zártak, s a dollár is gyengült, az euróval szemben csütörtökön az 1,08-as szinten állt. Az év első negyedében folyamatosan csökkenő ISM index egyelőre azt sejteti, hogy a külföldi kereslet is gyenge: miközben a kínai gazdaság lassít, az eurózónáé csak az utóbbi hetekben kezdett életjeleket adni magáról. E jelenségre hívta fel a figyelmet a minap Stanley Fischer, a Fed alelnöke is, aki előadásában reményét fejezte ki, hogy az élénkülő európai valutaövezet ellensúlyozhatja az erős dollár exportfékező hatását.

Az amerikai valuta felértékelődését az váltotta ki, hogy csökkenni kezdett az olaj ára, hogy az Egyesült Államok gazdasági kilátásai jobbak, mint az eurózónáé, s hogy a Fed a kamatemelést fontolgatja, miközben európai társintézménye most lépett a mennyiségi lazítás útjára. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) januárban úgy látta, hogy idén az amerikai gazdaság 3,6, a valutaövezet 1,2 százalékkal bővülhet. Hamarosan közzéteszi azonban új prognózisát a tavaszi ülésszak kezdete előtt.

A héten publikált egyéb adatok is elmaradtak a várakozástól. A háztartások fogyasztása 0,2 százalék helyett csak 0,1 százalékkal bővült februárban, januárban pedig visszaesett. Ez magyarázható a zord téli időjárással, például az amerikaiak kevesebb autót vásároltak. A lassulás a bruttó hazai termék (GDP) pályáján is tetten érhető. A múlt év harmadik negyedében még öt százalékkal bővült a gazdaság, de az októbertől decemberig tartó időszakban csak 2,2 százalékkal – holott a háztartások fogyasztása kiugró mértékben, 4,4 százalékkal emelkedett –, s az iram tovább eshetett az első negyedben.

Bár az első negyed erőtlennek ígérkezik, mégis azt vallja Dennis Lockhart, a Fed atlantai tagbankjának elnöke, aki a nyíltpiaci bizottságban jelenleg szavazati joggal rendelkezik, hogy június és szeptember között a jegybanknak készen kell állnia a kamat emelésére. Ám a szintén szavazó chicagói elnök, Charles Evans szerint még nem jött el e lépés ideje. Az idén nem szavazó St. Louis-i elnök, James Bullard azt hangoztatja, hogy a normalizálást meg kellene kezdeni. San Franciscó-i beszédében Janet Yellen jegybankelnök viszont úgy fogalmazott, hogy a gazdaság felhajtó ereje még elégtelen, s a helyzet nem érett a kamatemelésre. A Fed azonban nem várhatja meg, hogy az inflációs és a munkanélküliségi célok teljesüljenek, mert akkor túlfűtené a gazdaságot. Vagyis még az év vége előtt a nulla százalék közeléből kissé feljebb kell nyomni a kamatot. Ezt követően viszont csak akkor kell változtatni, ha az adatok megkövetelik. Az áprilisi ülésen tovább finomodhatnak az álláspontok.