Fókuszban a munkaerőpiac

Majdem teljesen üres a hazai makrogazdasági naptár, a CIB elemzői szerint néhány nappal az MNB kamatmeghatározó ülése után a hazai piacot elsősorban a külső fejlemények mozgathatják.

Kedden az idei első negyedéves adósságszámokat közli az MNB, csütörtökön pedig az uniós módszertan szerint számolt, szintén az első három hónapról tanúskodó államháztartási számokat a KSH. Kedden jelennek meg a még májusi ipari termelői árak, szerdán a júniusi feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index, míg pénteken jönnek a májusi kiskereskedelmi adatok.

Kedden jelenik meg az eurózóna előzetes, júniusi inflációs rátája és a májusra vonatkozó munkanélküliségi adat. Az elemzői konszenzus szerint a mutatók a korábbi szinten maradnak, így kicsivel 0 százalék feletti inflációval és több mint 11 százalékos munkanélküliséggel számolhatunk – hangsúlyozza Váradi Beáta, az OTP Bank elemzője. Részben a görög államcsőddel kapcsolatos találgatások miatt az első negyedévet követően kissé kedvezőtlenebb bizalmi indexeket mértek a térségben, ami előrevetíti a GDP növekedésének enyhe lassulását. A hosszú távú kilábalással kapcsolatos félelmeket erősíti a 2010 óta 10 százalék fölötti munkanélküliségi ráta, aminek érdemi csökkenésére nem számít az Eurostat 2016 végéig. Az elemző szerint a konszenzusnál magasabb inflációs adathoz vezethet, és erősítheti az fogyasztói árindex várt pályájával kapcsolatos felfelé mutató kockázatokat, hogy enyhül az olajárak esése által generált deflációs nyomás, és ezzel összefüggésben emelkednek a hozamszintek.

Amennyiben ez a trend folytatódik, az év első hónapjaiban látott kedvező növekedési folyamatok is új lendületet vehetnek – mondja Váradi Beáta.
Az Egyesült Államokban pénteken munkaszüneti nap lesz, előtte azonban még közzéteszik a legfrissebb munkaerő-piaci statisztikákat. A júniusra várt értékkel, az 5,4 százalékos munkanélküliségi rátával az amerikai gazdaság közel került a Fed által egyensúlyinak gondolt szinthez. Ezt a feltevést erősítik a bérdinamikáról megjelent legújabb adatok: az egy munkaórára jutó átlagos juttatás növekedési üteme 2015 első negyedévében hirtelen gyorsulni kezdett, az évesített negyedéves változás közel 3 százaléka volt.
Lukács Balázs, az OTP Bank elemzője szerint a monetáris szigorítás ütemét elsősorban két tényező befolyásolhatja. Egyrészt a pénzpiacok oldaláról a hozamgörbe hosszú végének ingadozásai: amennyiben a piac érzékenyen reagál, és a hosszú távú hozamok jelentős mértékben megnövekednek, a Fed várhatóan lassít a kamatemelés ütemén. A másik fontos hatás a munkaerőpiac felől érkezhet: a Fed a bérnövekedés gyorsulására növelheti a kamatemelés tempóját.