Jönnek a GDP-meglepetés részletei

Csütörtökön lesz az Európai Központi Bank kamatdöntő ülése, valamint pénteken jelennek meg a szeptemberi kamatdöntés előtti utolsó munkanélküliségi adatok az Egyesült Államokból. Várakozásaink szerint mind az EKB-ülés, mind a beérkező amerikai munkaerő-piaci adatok inkább az euró gyengülésének irányába hathatnak.

A Kínával kapcsolatos aggodalmak és a Fed szeptemberi kamatemelésének várakozások szerinti esetleges elhalasztása miatt az elmúlt hetekben jelentősen erősödött az euró a dollárral szemben, ami a csökkenő olajárral, a gyenge hitelezési aktivitással és a lassú gazdasági növekedéssel együtt fokozhatja a deflációs veszélyeket az euróövezetben. Egyelőre nem valószínű komolyabb intézkedés a jövő heti kamatdöntő ülésen, ugyanakkor a jegybank kommunikációja kiterjedhet eszközvásárlási programjának 2016 szeptemberén túlra való esetleges meghosszabbítására, valamint a havi vásárlások mennyiségének növelésére is, amelyek hatékony lépések lehetnek az euró gyengítésére és a defláció csökkentésére.

Mivel az Egyesült Államokban a munkanélküliségi ráta a várakozások szerint augusztusban 5,2 százalékra csökkenhet a júliusi 5,3 százalékról – ami már a Fed szerint is megegyezik az inflációt nem növelő munkanélküliség természetes rátájával –, ezért elsősorban a keresetek emelkedésén lehet a hangsúly, amelyek továbbra is csak visszafogottak, azaz a munkapiac feszessége egyelőre csak korlátozottan jelent inflációs nyomást. A vártnál erősebb bérdinamikára utaló adatok azonban újból erősíthetik a szeptemberi kamatemelés esélyét, s ennek hatására újra elkezdhet erősödni a dollár az euróval szemben – módja Módos Dániel, az OTP Bank elemzője.

Kellemetlen meglepetést okozott az előzetes magyar GDP-adatközlés, amely szerint a hazai gazdaság növekedése éves és negyedéves összevetésben is kétéves mélypontra lassult. Noha középtávon a GDP-dinamika csökkenésére számítottunk, a kedvező első negyedéves adatok és a második negyedéves biztató havi frekvenciájú konjunktúramutatók alapján azt gondoltuk, ez csak később veszi kezdetét – mondja Dunai Gábor, a bank elemzője.

Fontos hozzátenni ugyanakkor, hogy a jelenlegi lassulás főként a korábbi egyszeri tételek (kormányzati beruházások felfutása a választási évben, növekedési hitelprogram, olajársokk) kifutásának köszönhető, miközben a növekedés szerkezete kedvező irányba változik: nő a lakossági fogyasztás szerepe. A pénteken megjelenő részletes adatok alapján lesz lehetőség eldönteni, hogy ezek a folyamatok folytatódtak-e a második negyedévben.

Nem változtatott korábbi növekedési előrejelzésén a GKI, így továbbra is a bruttó hazai termék (GDP) 2,7 százalékos növekedését várja – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt. az MTI-vel. A GKI szerint a tavalyi 3,6 százalék után idén a GDP 2,7, jövőre pedig 2 százalék körüli bővülése valószínű. Júliusi előrejelzésében a gazdaságkutató még 800 milliárd forintos államháztartási hiányt várt, friss prognózisában azonban ezt 900 milliárd forintra emelte. A prognózis szerint bár az adóbevételek kedvező alakulása révén költségvetési szempontból jól indult a 2015-ös év, az államháztartás hiánya az EU-finanszírozás elapadása és a nyár elején törvénybe iktatott többletkiadások miatt július végén elérte az egész évre tervezettet. Hozzátették: a második negyedév végére a GDP-arányos államadósság jelentősen, az első negyedév végéhez viszonyítva 2 százalékponttal, 79,6 százalékra emelkedett, egyrészt a forint gyengülése, másrészt a Budapest Bank megvásárlása miatt. A kormány azonban évközi beavatkozással, a „szokásos trükkök alkalmazásával” képes lehet az előirányzott hiány megközelítésére, sőt az államadósság szerény csökkentésére is – áll a jelentésben.

Nem változtatott korábbi növekedési előrejelzésén a GKI, így továbbra is a bruttó hazai termék (GDP) 2,7 százalékos növekedését várja – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt. az MTI-vel. A GKI szerint a tavalyi 3,6 százalék után idén a GDP 2,7, jövőre pedig 2 százalék körüli bővülése valószínű. Júliusi előrejelzésében a gazdaságkutató még 800 milliárd forintos államháztartási hiányt várt, friss prognózisában azonban ezt 900 milliárd forintra emelte. A prognózis szerint bár az adóbevételek kedvező alakulása révén költségvetési szempontból jól indult a 2015-ös év, az államháztartás hiánya az EU-finanszírozás elapadása és a nyár elején törvénybe iktatott többletkiadások miatt július végén elérte az egész évre tervezettet. Hozzátették: a második negyedév végére a GDP-arányos államadósság jelentősen, az első negyedév végéhez viszonyítva 2 százalékponttal, 79,6 százalékra emelkedett, egyrészt a forint gyengülése, másrészt a Budapest Bank megvásárlása miatt. A kormány azonban évközi beavatkozással, a „szokásos trükkök alkalmazásával” képes lehet az előirányzott hiány megközelítésére, sőt az államadósság szerény csökkentésére is – áll a jelentésben. -->