Gyengülő forintot hoz a csökkenő infláció

A héten hazánkban a szeptemberi inflációs adat lesz a legfontosabb közlés, de a KSH az előzetes augusztusi árumérleg- és ipari statisztikákat is közzéteszi – hívták fel a figyelmet a CIB elemzői. A piaci konszenzus szerint a pénzromlás éves üteme az előző havi 0 százalékról 0,1 százalékra emelkedik, de vannak ennél alacsonyabb és magasabb előrejelzések is – jelezve, hogy a maginfláción kívüli tételek alakulása érezhető bizonytalanságot jelent a havi inflációs adatok prognosztizálásakor.

Dunai Gábor, az OTP Bank elemzője szerint azonban a jelentős üzemanyagár-csökkenés és a korábban vártnál alacsonyabb élelmiszer-infláció hatására szeptemberben ismét negatív lehetett az éves bázisú fogyasztói árindex. Az iparcikkek és piaci szolgáltatások inflációja ugyanakkor szerinte 1,5 százalék felett alakulhatott, és az inflációs nyomás nagyon enyhe növekedését jelzi, hogy a kormányzati intézkedésektől és a volatilis tételektől tisztított mutató hosszú idő után először lehetett 1 százalék felett. Az OTP friss előrejelzésében azzal számol, hogy döntően bázishatás következtében a jövő év elejére 2 százalékra ugorhat a fogyasztói árindex, ugyanakkor most úgy látjuk, hogy újabb külső sokk hiányában erről a szintről nem gyorsul majd tovább a mutató. 2015-re 0,0 százalékos, egy évvel később 1,9 százalékos éves átlagos inflációra számítanak. Dunai Gábor azt mondja, hogy így könnyen teljesül majd a jegybank inflációs célja, és ez önmagában táplálhat a forint gyengülésére vonatkozó várakozásokat. A technikai kép alapján szintén mozdulhat felfelé az EUR/HUF árfolyam – hangsúlyozza.

A CIB szerint az euróövezetben makrofronton viszonylag nyugodt hét elé nézünk, a végleges szeptemberi PMI indexek mellett (az előzetes adatok minimális lassulást, de alapvetően stabil teljesítményt mutattak mind a feldolgozóiparban, mind pedig a tercier szektorban) a legfrissebb német ipari statisztikákat is publikálják. Dunai Gábor azonban megjegyzi, hogy fontos adatok látnak napvilágot a német konjunktúráról: kedden az ipari megrendelések, szerdán az ipari termelés, majd csütörtökön a külkereskedelmi forgalom mutatóit ismerhetjük meg. Az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján az eurózóna gazdasága mintha veszített volna lendületéből, a kép ugyanakkor korántsem egyértelmű. A múlt heti munkapiaci adatok a munkanélküliségi ráta felfelé irányuló revízióját hozták, ugyanakkor a friss feldolgozóipari bizalmi indexek alapján valamelyest javult a hangulat szeptemberben, sőt a „puha” indikátorok szerint az euróövezet növekedése a második negyedéves 0,4 százalékos ütemhez hasonlóan alakulhatott július–szeptemberben. Az augusztusi német adatok esetében sem várnak egyértelmű irányt az elemzők: az ipar termelése és az export az egy hónappal korábbinál gyengébben alakulhatott, az ipar megrendelései ugyanakkor bővülhettek a júliusi visszaesést követően. Dunai Gábor szerint összességében egyre biztosabb, hogy az EKB-nak további monetáris ösztönzéshez kell folyamodnia (az USA kamatemelésére vonatkozó várakozások fokozatos kiárazódása is ebbe az irányba hat), ha a német gazdaságra vonatkozó adatok a vártnál gyengébbek lesznek, az erősítheti a nyomást az EKB-n.