Nagyot esett az államadósság az év végén

A negyedik negyedévi nagy törlesztéssel 2015 végére a GDP 75,5 százalékára csökkent az államháztartás európai uniós módszertannal számított úgynevezett maastrichti adóssága a negyedévvel korábbi 78 százalékról - jelentette a pénzügyi számlák előzetes adatai alapján a Magyar Nemzeti Bank.

Tavaly év közben csaknem végig 78 százalék közül állt a GDP-arányos államadósság. Az év végére úgy sikerült leszorítani, hogy az állam csökkentette a likvid tartalékait, de kellett Matolcsy György jegybankelnök segítsége is. A Magyar Nemzeti Bank év közben felvásárolt több mint 300 milliárd forintnyi devizakötvényét, amit év végén visszavett az adósságkezelő.

Az államadósság lassan csökken: 2013 végén még 76,8 százalék volt, egy évvel korában pedig 78,3 százalékon alakult.

Az államháztartás névértéken számításba vett konszolidált bruttó adóssága 518 milliárd forinttal, 25 393 milliárd forintra csökkent a harmadik negyedév végi 25 910 milliárdról. Az adósság csökkenéséhez 606 milliárd forinttal járult hozzá a nettó hiteltörlesztés, miközben a forint gyengülése 88 milliárd forinttal növelte azt. Az államháztartás nettó adóssága 23 407 milliárd forint volt, a GDP 69,6 százalékát tette ki 2015 végén.

„A tavalyi adósságdinamikát több tényező befolyásolta. A viszonylag magas gazdasági növekedés és az alacsony költségvetési deficit jelentősebb adósságcsökkenést is lehetővé tett volna, de év végén az unióval szemben mintegy 600 milliárd forintnyi kintlévőségünk volt, amit hazai forrásból kellett finanszírozni” –  emeli ki Kondora Szilárd, az OTP elemzője. Ezenkívül a terveknél érdemben magasabb (3,5-szeres) lakossági értékesítés növelte, a tervekhez képest lényegesen magasabb előtörlesztés viszont csökkentette az államadósságot – tette hozzá. A 2,2 milliárd eurót elérő devizás előtörlesztésből 0,91 milliárd euró devizakötvény volt.

Érdekesség, hogy a decemberben előtörlesztett devizakötvényeket az MNB már korábban megvásárolta a másodpiacon, lényegében opciót biztosított az Államadósság Kezelő Központnak arra, hogy a likvid pénzállomány apasztásával „behozza” az államadósságot a szükséges szint alá. A devizás előtörlesztésekkel felgyorsult az államadósságban a devizás rész csökkentése, egy év alatt 38 százalékról 32-re csökkent a részarány. „Ez sérülékenységi szempontból kedvező folyamat, a hitelminősítők is kiemelten figyelik ezt a részarányt” – hangsúlyozta elemzésében a szakértő.

Kondora kiemelte: az idei évben már egy új adósságszabálynak is meg kell felelni, az uniós szabálynak, ami azt követeli meg, hogy a GDP-arányában körülbelül 1 százalékponttal kell csökkenteni az államadósságot. Ez szerinte teljesíthető, tekintve, hogy mintegy 5 milliárd euró devizaadósság jár le az idei évben.

Az államháztartás nettó finanszírozási képessége 2015-ben a GDP -1,8 százaléka (-616 milliárd forint) volt. 2015 negyedik negyedévében az államháztartás finanszírozási oldalról számított egyenlege a negyedéves GDP -4,9 százalékát tette ki (-448 milliárd forintot).

2015 negyedik negyedévében a központi kormányzat nettó finanszírozási igénye 335 milliárd forint volt. Kiugró mértékben csökkent a jegybanknál és a hitelintézeteknél elhelyezett betétállomány, amit nagyrészt a jelentős mértékű állampapír lejárat és visszavásárlás indokolt. Az egyéb pénzügyi eszközök terén növekedés mutatkozott az Európai Unióval szembeni követelések esetében, és átmeneti jelleggel megnövekedtek a rövid lejáratra nyújtott hitelek is. A kötelezettségek terén jelentősen csökkent tranzakcióból fakadóan az értékpapírok állománya. A hitelek esetében folytatódott a hosszú lejáratú hitelek törlesztése, mértéke azonban elmarad a korábbi negyedévekétől. Az egyéb kötelezettségek esetében elsősorban a szállítói tartozások és a munkabér-kötelezettségek terén mutatkozott jelentős csökkenés. A helyi önkormányzatok nettó finanszírozási igénye 100 milliárd forint volt a negyedik negyedévben. A szektor pénzügyi eszközei közül jelentősen csökkent a hitelintézeteknél elhelyezett önkormányzati betétállomány, ezzel párhuzamosan csökkentek adójellegű tartozásai. Egyéb pénzügyi eszközeik és kötelezettségeik terén nem történt érdemi elmozdulás. A társadalombiztosítási alapok nettó finanszírozási igénye 13 milliárd forint volt. Eszközeik közül csökkentek a központi kormányzatnál tartott betéteik, és növekedtek a háztartásokkal szembeni adó- és járulékköveteléseik. Kötelezettségeik terén növekedett a központi kormányzat által nyújtott rövid lejáratú hitelállomány.

A háztartások nettó finanszírozási képessége 2015 negyedik negyedévében a negyedéves GDP 6,8 százalékát tette ki (621 milliárd forintot). A nettó pénzügyi megtakarítás alakulását a pénzügyi eszközök bővülése határozta meg, a tartozások állománya tranzakcióból adódóan alig változott.