Nem igazolódtak be azok a félelmek, amelyek arról szóltak, hogy Kínára kemény földetérés várhat idén, miután a kormányzatnak sikerült magas szinten tartani a GDP-növekedés ütemét, a gazdaság egyre súlyosbodó gondjai azonban már tisztán látszanak. Július és szeptember között 6,7 százalékkal bővült a kínai gazdaság az előző év azonos időszakához képest, éppen annyival, mint az első és a második negyedévben. Az elemzők ekkora GDP-növekedésre számítottak, a statisztikai hivatal pedig bizonyára nem akart csalódást okozni az adatközléssel.
A kormány 6,5-7 százalék közötti gazdasági növekedést szeretne elérni az év egészében, ami minden bizonnyal sikerülni is fog. A tavalyi 6,9 százalékos GDP-bővülésnél lassabb ütemre lehet számítani az első három negyedév adatai alapján, így olyan alacsony szintre csökkenhet a növekedés, mint amire az elmúlt negyedszázadban nem volt példa. Negyedéves alapon 1,8 százalékos növekedést mértek az április és június közötti 1,9 után.
A gazdasági növekedést a nagyobb kormányzati költekezés, a rekordmagasságba emelkedő banki hitelezés, valamint a már most is hatalmas lufi jeleit produkáló ingatlanszektor felfutása támogatta. Az eladósodáson alapuló gazdasági növekedés azonban egyensúlytalanságokat teremt. Elemzők szerint a legnagyobb kockázat a kínai gazdaságra nézve jelenleg az ingatlanpiac, de az adósságproblémák is csak egyre súlyosbodnak. Kína adóssága a GDP 250 százalékára emelkedett a Nemzetközi Fizetések Bankjának elemzése szerint, amely egy közelgő bankválság lehetőségére is figyelmeztetett.
Az alacsonyabb, de fenntartható GDP-növekedésre való áttérés kissé bizonytalanná vált, hiszen a kockázatok összedönthetik a gazdaságot. A kormányzat célja az, hogy a gazdasági növekedés a fogyasztás emelkedésén alapuljon a beruházások helyett, azonban úgy tűnik, hogy ez jelenleg túl sok áldozattal jár, és nem is megy túl könnyen. A fogyasztás már a teljes GDP több mint 70 százalékát adja, miközben 2015-ben még csak 64 körül állt. A kiskereskedelem most is tíz százalék feletti növekedést mutatott, ami jelzi, hogy sikerül áttérni a beruházásvezérelt növekedésről. De a magánszektor beruházása és az export alakulása az elemzők szerint továbbra is gyenge.
A költségvetési költekezés kétszámjegyű növekedést mutatott, az ipar növekedése azonban lanyhul. A kormány elsősorban infrastrukturális beruházásokkal próbálja meg fenntartani a növekedést. A legtöbb elemző azonban nem hisz a hivatalos kínai statisztikának. Sokan úgy vélik, hogy az aktivitási mutatók alapján nem azonos az elmúlt negyedévek teljesítménye, hiába mutatják ezt a GDP-adatok. A Capital Economics közgazdászai úgy vélik, hogy a kínai gazdaság nem 7, hanem 5 százalék körül növekedhet.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.