Várni kell a gyorsulásra
Az év végén sem igazán gyorsul fel a magyar gazdaság növekedési üteme a Világgazdaság konjunktúramutatója szerint. A Gyorsulási Irányadó (GYIA) 2 százalékos növekedést jelez novemberre az előző év azonos időszakához képest, ami megegyezik az előző hónapokban tapasztalható ütemmel. A GYIA komponenseinek többsége növekedett, így októberhez képest csaknem 0,2 százalékos bővülést láthattunk. (Miután a harmadik negyedévben 2 százalékkal nőtt a GDP a statisztikai hivatal előzetes becslése szerint, így kissé lefelé kellett módosítanunk a GYIA számait is, amelyek alapján korábban 2,5-2,6 százalékos bővülés sem lett volna elképzelhetetlen a vizsgált időszakban.)
Novemberben a GYIA tíz részindexe közül hat növelte, négy csökkentette a mutatószámot, míg egy stagnált. Az öt pénzügyi index közül három – a BUX növekedése, a rövid és a hosszú lejáratú állampapírok közötti kamatkülönbség csökkenése, valamint a pénzkínálat reálértékének folyamatos emelkedése – képezte a húzóerőt. Az alacsony állampapírhozamokban az ország adósságának felminősítése mellett szerepe van a jegybank lazító monetáris politikájának, a hitelezési programok pedig a pénzkínálatot növelik, vagyis a monetáris politika továbbra is élénkíti a gazdaságot. A reálkamat nem változott, az Ifo-index pedig csökkent.
A reálgazdasági komponensek vegyesen alakultak. A gazdaság növekedésének legerősebb támaszai továbbra is a keresetek – és ezen keresztül a lakossági fogyasztás – növekedése, valamint a munkaerőpiac állapotának javulása voltak. A munkakeresés átlagos időtartama 18,1 hónapról 17,8-ra csökkent, ilyen alacsony értéket utoljára tavaly áprilisban láthattunk. A fogyasztási hitelek állományának csökkenése, az ipari termelés gyengélkedése, valamint az ipari megrendelések zsugorodása azonban visszahúzza a GYIA-t.
Felhasználási oldalról a lakossági fogyasztás mellett az export segítheti a GDP-t. A beruházások egyelőre nem járulhatnak hozzá a növekedéshez, de ezen a kormány jelentős mértékben segíthetne, ugyanis októberig a költségvetés nem termelt hiányt – az elmúlt 15 év legjobb adata érkezett –, vagyis fiskális oldalról akár óriási impulzus is érkezhet az év végén.
Mindezek alapján úgy tűnik, hogy az év utolsó hónapjaiban sem tud nagy lendületet venni a gazdaság, miközben a legtöbben korábban arra számítottak, hogy visszatérhet a 3 százalék körüli bővülés. Az utolsó negyedévet ráadásul egy nagyon erős tavalyi bázis is visszafoghatja: 2015 utolsó három hónapjában 3,4 százalékkal nőtt a GDP, ami jóval gyorsabb volt a július és szeptember között mért 2,6-nél.
Magasabb fordulatszámra így várhatóan csak a jövő év elején kapcsolhat a magyar gazdaság, amikor a fogyasztás bővülése mellé bekapcsolódik az EU-források lehívása és a lakásprogramok hatása is, amelyek felpörgethetik az építőipart. A jövő évi első negyedévet egy nagyon gyenge bázis is segíteni fogja (az idei első három hónapban 1,1-el nőtt a GDP), miközben a belső kereslet még erősebb lesz, mint most. A jövő év egészében akár 3 százalékot meghaladó GDP-növekedés is elképzelhető a munkaerőhiány miatti piaci béremelési kényszer, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum nagymértékű növelésének hatására, ami a többi bérkategóriában is feljebb tornássza a kereseteket.
Így készül a GYIA
A Gyorsulási Irányadó egy elismert, nemzetközi módszereken alapuló, leadingindikátor típusú mutató, amelyet a nemzeti összterméket, a GDP-t jól előre jelző részindikátorokból hoztak létre. A Gyorsulási Irányadó az adott hónap reálgazdasági teljesítményét jellemzi, mivel a jelzőszámok megfelelő idejű késleltetettjeit szerepelteti. A GYIA a magyar viszonyokhoz igazított leadingindikátor. Számítása a nemzetközi gyakorlatban használt módszertant követi, és a súlyok a legjobban illeszkedő modellt veszik alapul (www.vg.hu/gyiamutato).
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.