A tervek szerint a kormány ma benyújtja a parlamentnek a munkaadókkal és a munkavállalókkal kötött bérmegállapodás miatt szükségessé váló törvénymódosításokat: a járulék és a társasági adó csökkentésére így is gyorsított tárgyalással lehet csak sort keríteni. A minimálbér és a garantált bérminimum jövő évi mértékét ugyanakkor kormányrendeletben határozzák majd meg, míg a költségvetést nem módosítja a kabinet, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter korábbi bejelentése szerint tavasszal lehet majd a változtatáson gondolkodni, amikor látszanak az új intézkedések hatásai.
A kormány egyelőre hivatalosan nem módosított a költségvetésben meghatározott makrogazdasági pályán, bár néhány korrekciót már bejelentettek. Ilyen az inflációs prognózis változása: a kabinet 0,9 százalékról 1,6 százalékra növelte várakozását (ezt jelzi, hogy a januári nyugdíjemelés nagyobb lesz). Ugyanakkor a kabinet ezzel a módosítással is alacsonyabb áremelkedési ütemet vár, mint amit a jegybank szeptemberben prognosztizált (2,3 százalékos) – ráadásul mindezt úgy, hogy az utóbbi jóslatban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) még nem számolhatott a nagyobb béremelkedés inflációnövelő hatásaival. Ezért könnyen elképzelhető, hogy jövő novemberben kiegészítő nyugdíjemelés is jöhet – hiszen a szabályok szerint az akkor már jobban látható inflációs folyamatokhoz kell igazítani az idősek ellátásának növelését, hogy a juttatások megőrizzék vásárlóerejüket.
A Világgazdaság számítása szerint a kormányzatnak összességében könnyedén kigazdálkodható, mintegy 340 milliárd forintos költségvetési egyenlegromlással kell számolnia a bérmegállapodásból fakadó jövő évi változások nyomán – két feltétel teljesülése esetén. Az egyik, hogy a minimálbér 15 és a garantált bérminimum 25 százalékos emelése a magasabb fizetési osztályokban is magával hoz akkora keresetnövelést, amely az eredetileg gondolt 5 százalék körüli ütemet 10-11 százalékra repíti.
(Nagyjából ezzel számolhat a kabinet is, hiszen 11 százalék feletti ütem esetén 2018-ra 2 helyett 2,5 százalékos járulékcsökkentést ígért.) Ez nem teljesen lehetetlen: a korábbinál 6 százalékkal magasabb ütemű keresetnövelést a vállalatok a járulékok 5 százalékpontos csökkentéséből fedezni tudják – a versenyszféra számára ez így alig 45 milliárd forintba kerülne (vagyis a bruttó bérköltség egy százalékába se).
Ezenkívül fontos feltétel még, hogy a költségvetési szférában se kelljen a béreket nagyobb ütemben emelni a most gondoltnál: itt ugyanis szintén majdnem éppen annyi megtakarítás érhető el a járulékcsökkentéssel a kiadási oldalon (102 milliárd), mint amennyibe a nagyobb béremelés kerül (96 milliárd). Ráadásul, miután a kormány több területen eleve számolt már a magasabb ütemű keresetnöveléssel, elképzelhető, hogy nem kell akkora többletkiadással számolni a tavaszi büdzséhez képest a közszféra jövedelemkiáramlásánál.
Így a bérmegállapodás egyenlegrontó költségvetési hatásainál a legnagyobb tételt a járulékok csökkentése jelenti majd: ez 513 milliárd forintba kerül, amihez a társasági adó csökkentésének 145 milliárdos hatása, a nyugdíjemelés 56 milliárd forintos költsége, valamint a minimálbérhez kötött ellátások (például a gyed) kiadásainál jelentkező maximum 12 milliárdos emelkedés és a közszféra béremelése jön.
Ez így összesen 823 milliárd forintos hatás, amit azonban kompenzál a magasabb bérnövekedésből adódó 84 milliárdos szja-, valamint 129 milliárdos munkáltatói és 84 milliárd forinttal nagyobb munkavállalói járulékbevétel, továbbá a százmilliárdos megtakarítás a közszféra járulékainál, és legalább 83 milliárd forint áfabevételi növekmény abban az esetben is, ha a lakosság a nagyobb bérnövekedésből adódó többlet felét költi el.
Két, egymással ellentétes hatással lehet még számolni. Azzal, hogy a vállalati szférában csökken a nyereség a némileg emelkedő bérköltségek miatt (nagyobb lesz a béremelés költsége a járulékcsökkentésnél). Ezt azonban kompenzálhatja a társaságiadó-csökkentés fehérítő és tőkevonzó hatása is: egyszerűen annyira alacsony lesz a teher, hogy megéri majd itt adózni a külföldi cégeknek.
Problémát a bérmegállapodás azokon a területeken jelenthet csupán, ahol a keresetek színvonala nem érte el a bérminimum összegét. Jövőre a bérminimum (a szakképzetteknek fizetendő összeg) bruttó összege 25 százalékkal, 170 ezer forint közelébe emelkedik – márpedig az építőiparban, a turizmusban és a szociális szférában az átlagkeresetek alacsonyabbak ennél. Vagyis: itt 11 százaléknál nagyobb ütemű emelésre lehet szükség, és kérdés, hogy ezt az érintettek miként tudják kigazdálkodni.
Ugyanakkor az is látszik, hogy a 340 milliárdos kiesés nem jelent problémát a költségvetésnek: a GDP egy százalékát kitevő egyenlegromlás ugyanis könnyedén vállalható a tavalyi és az idei jobb eredmények miatt. Tavaly a hiány a GDP 1,6 százalékát tette ki, az idén a kormányzat eredetileg 2 százalékot tervezett, most 1,7 százalékot vár, de valójában ez is óvatos becslésnek tűnik a múlt évi eredmények és az októberben is pozitív pénzforgalmi egyenleg miatt. Így különlegesebb intézkedések nélkül jövőre a hiány vélhetően simán egy százalék közelében alakulna. Ennek fényében nem vállalhatatlan a GDP egy százalékát kitevő egyenlegrontás: a büdzsében tervezett 2,4 százalékos deficitcél így is tartható marad.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.