Igazi sikersztori a magyar államadósság csökkentése

Írországé az egyik legsikeresebb adósságkezelési történet a válság óta – mondta Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója nyitóbeszédében. A hazai államadósság aránya 82-ről 74 százalékosra csökkent, a devizaadósság aránya megfeleződött, a lakossági finanszírozás kiépült, és Magyarország visszakerült a befektetésre ajánlott kategóriába – sorolta az eredményeket Barcza.

„Az elégedettség nem tévesztendő össze az önelégültséggel, van még tennivaló” – mondta Balogh László, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára. Siker azonban van: a befektetői és hitelminősítői beszélgetések hangneme, a kérdések irányultsága azt mutatja, óriási változás történt. Tizenkét százalékos munkanélküliséggel küzdött az ország, és kérdés volt, hogy a deficitet sikerül-e megfogni. Ma az OECD és a Világbank is azt javasolja, hogy akár költségvetési tér biztosításával is érdemes a növekedést fokozni.

Ma a magas munkanélküliség helyett már a képzett munkaerő hiánya a kihívás. Ma már a befektetésre nem ajánlott kategóriából való kikerülés helyett azért küzdünk, hogy a befektetésre ajánlott kategórián belül magasabb szintre jusson az ország

– sorolta az eredményeket Balogh.

Az adósság szintje GDP-arányosan 82 százalék volt, és drága volt a finanszírozása. A magas adósság oka az ikerdeficit volt. Magas költségvetési hiány, alacsony növekedési potenciál és magas államadósság jellemezte az országot 2010-ben. Óriási probléma volt még a lakosság devizában történt eladósodottsága, ami növelte az ország sérülékenységét.

A sikerhez magas fenntartható növekedésre volt szükség, és a sérülékenység csökkentésére, úgy kellett a bevételeket növelni, hogy ösztönözze a növekedést. Ennek része volt az adórendszer átalakítása, a munkát terhelő adóztatás helyett a felhasználást adóztatták meg jobban, emellett válságadókat vetettek ki. A gazdaság fehérítése is bevételt eredményezett, az online pénztárgépek és az EKÁER rendszer révén.

„A túlzott deficit eljárás alá való bekerülés örök tanulságul szolgál arra, hogy elkerüljük mindezt a jövőben” – mondta Balogh. A helyettes államtitkár elmondta: a kormány egyik első intézkedése volt a devizahitelezés megállítása. A teljes lakossági hiteleken belül 71 százalék volt a devizahitelek aránya. Ez már a hitelek megszüntetésével csökkenni kezdett, de az igazi áttörést a forintosítás hozta meg, amit nem volt könnyű meglépni, hiszen sok jogi kérdést tisztázni kellett. A magyarországi bankrendszer legnagyobb újkori kockázata volt a magas devizahitelarány – magyarázta Balogh.

2011 után sikerült a maastrichti kritériumok fölött tartani a költségvetési hiányt még a választási évben is. A 3 százalékos hiányplafon azóta sem került veszélybe.

Kényes egyensúlyt kell megtalálni, hogy a költségvetés tartása mellett a gazdaság növekedni tudjon

– magyarázta Balogh. Magyarország élen járt az adósságcsökkentésben, 2011 óta csökken az adósság aránya Magyarországon, miközben Európában még évekig nőtt az arány.

A 60 százalékos maastrichti kritérium fölött járó országok közül csupán négynek sikerült csökkentenie az adósságot: Írországnak, Magyarországnak, Németországnak és Máltának. A 60 százalék alatti csoportból Dánia, Lettország és Csehország csökkentette az adósságát. A csökkentésen kívül az sem mellékes körülmény, hogy a deviza államadósság aránya is csökkent, így az árfolyamkockázattól kevésbé kell tartani.

Az államadósság finanszírozásának költsége is csökkent a kamatok csökkenésével. A kamatkiadások az idén már csupán a GDP 2,8 százalékát teszik ki, 2012-ben még 4,6 százalékos volt az arány.

https://www.vg.hu/galeria/sikersztorik-valsag-utan-cimu-vilaggazdasag-konferencia/