Amerika egyik legerősebb fegyvere

Peking és Moszkva is rossz néven vette, hogy Donald Trump olyan rivális hatalmakként emelte ki őket nemzetbiztonsági stratégiájában, amelyek kihívást jelentenek az Egyesült Államok erejére, biztonságára és gazdasági virágzására. Az amerikai elnök hétfőn lapzárta után ismertette a dokumentumot, amelyben kiemelt szerepet kap a gazdaság. „Megpróbálunk majd nagyszerű partnerséget kialakítani velük és más országokkal is, de olyan módon, hogy védjük nemzeti érdekeinket” – jelentette ki Trump. Beszédében ismét eldicsekedett azzal, hogy a kormányzata felszabadította az amerikai gazdaságot, munkahelyeket teremtett, folyamatosan emelkedő pályán tartotta a tőzsdét, és egyszerűsítette a szabályozókat.

Amerika most először ismeri el, hogy a gazdasági biztonság jelenti a nemzetbiztonságot

– hangsúlyozta.

Az amerikai gazdaság ereje, növekedése és virágzása szükséges ahhoz, hogy fenntartsuk az ország külföldi hatalmát és befolyását – tette hozzá. Trump szerint a GDP növekedése.

„Amerika egyik legerősebb fegyvere”, és nevek említése nélkül a korábbi elnökök szemére vetette, hogy képtelenek voltak hatékonyan védelmezni az amerikai érdekeket, szűk korlátok közé zárták az energetikai ipart, durva szabályzókat és bénító adóterheket kényszerítettek a gazdaságra. Eldicsekedett azzal, hogy kivonta az USA-t az olyan „munkahelygyilkos egyezmények hatálya alól, mint a Csendes-óceáni Partnerség (TPP), valamint a nagyon drága és tisztességtelen párizsi klímamegállapodás”.

Trump ígéretet tett a teljes amerikai infrastruktúra újjáépítésére és az Egyesült Államok számára előnyös kereskedelmi kapcsolatok létesítésére.

Az „Amerika az első” elvének politikai részeként hivatalba lépése óta az egyik legfőbb célja, hogy csökkentse az ország 500 milliárd dollárt meghaladó külkereskedelmi deficitjét azáltal, hogy „tisztességes és kölcsönösen előnyös” kétoldalú kapcsolatot alakítson ki a partnereivel. A legnagyobb kihívás e téren Kína, amellyel szemben az USA 309 milliárd dolláros deficitet halmozott fel. A Bloomberg szerint ezt képtelenség eltüntetni a két gazdaság természete miatt, a kereskedelem ugyanis nagyrészt attól függ, mennyi pénzt fordít egy gazdaság a befektetésekre és a megtakarításokra. Az Egyesült Államok többet fektet be, mint amennyit megtakarít, márpedig az ilyen gazdaságok többet importálnak, mint amennyit exportálnak, a hiányt pedig külföldi hitelekkel finanszírozzák. „Kína erőteljesen védelmezi a gazdaságát, az USA tehát jogosan sürgeti a nagyobb hozzáférést a kínai piachoz” – mondta ezzel kapcsolatban a gazdasági portálnak David Dollar, a Brookings Institution vezető kutatója. „De a kereskedelmi mérleg attól még nem fog okvetlenül megváltozni, ha Kína megtesz mindent, amit az amerikaiak követelnek” – tette hozzá.

Az új amerikai nemzetbiztonsági stratégia ismét szigorú fellépést ígér a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat és a szellemi tulajdon lopása ellen – mindkettő régi vád Kínával szemben. Kimaradt belőle azonban a klímaváltozás, amelyet Barack Obama nemzetbiztonsági kockázatként határozott meg 2016-os stratégiájában.