Áprilisban is folytatódott a bérek emelkedése

A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 8,2, illetve 12 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá bizonyos állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással a statisztikai hivatal szerint.

Idén áprilisban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 340 600 forint volt.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset családi kedvezmény nélkül 226 500 forint volt, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 235 000 forintra becsülhető.

A bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 12,6 százalékkal nőtt 2018 áprilisában az előző év azonos időszakához képest.

Az év első négy hónapjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 322 400 forint, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 335 000 forint volt.

A bruttó átlagkereset a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban volt a legmagasabb (625 900 forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb (206 500 forint) ebben az időszakban.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó kereset 298 800 forint volt január és április között.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 214 400 forint volt az év első négy hónapjában.

A kedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlag 222 900 forintra becsülhető 2018 január-április között.

A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 12,4, a rendszeres bruttó kereset ennél kisebb mértékben, 11,4 százalékkal nőtt 2018 első négy hónapja során az előző év azonos időszakához hasonlítva.

A fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 2,1 százalékos növekedése mellett a reálkereset 10,1 százalékkal emelkedett a vizsgált időszakban.

A nemzetgazdasági szintű, átlagos havi bruttó munkajövedelem 337 900 forint volt január és április között, 12,4 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,6 százalék volt.

További emelkedésre számítanak az elemzők

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint nincs meglepetés az adatokban, a bérnövekedés részben a minimálbér és a garantált bérminimum idei emelésének köszönhető.

Hozzájárul a folyamathoz persze az is, hogy az egyre több ágazatban látható munkaerőhiány miatt a cégek kénytelenek emelni a fizetéseket

– tette hozzá a szakember. Szerinte az idén a nettó béreknél 10 százalék feletti növekedés várható. Az inflációval korrigált nettó reálbér-emelkedés mértéke pedig a mostani kilátások szerint 9 százalék körül lehet. Utóbbi nagyobb mozgásteret ad a háztartásoknak és segíti a belső, azon belül is a lakossági fogyasztás növekedését.

A K&H szakembere szerint a jelentős béremelkedés ugyanakkor kockázatot jelent versenyképességi szempontból.

A béremeléseknek ugyanis együtt kell járnia a termelékenység fokozódásával, különben lemaradhat a magyar gazdaság a nemzetközi versenyben.

Idén 11 százalék körüli bérnövekedést vár Horváth András, a Takarékbank elemzője

a képzett munkaerő hiánya, a közszféra idén is zajló bérrendezései illetve a 8 és 12 százalékos további bérminimum-emelkedés miatt. Idén a várt 2.7 százalékos éves infláció mellett ez 8 százalék körüli reálbér növekedést jelent a szakértő szerint, míg 2013-tól 2018 végéig közfoglalkoztatottak nélkül számolva 43 százalékkal nőnek a reálbérek.

A továbbra is kifeszített munkaerőpiac és a rekord alacsony munkanélküliség miatt a bérnövekedés dinamikája a következő időszakban is hasonlóan intenzív maradhat, semmilyen ok nem látszik ennek lassulására – véli a Takarékbank elemzője.