Már 246 ezer forint az átlag nettó kereset

Áprilisban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók

bruttó átlagkeresete 371 100 forint,

közfoglalkoztatottak nélkül számolva 381 700 forint volt, ami 9,0, illetve 7,9 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbihoz viszonyítva – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az előző hónapban 10,2 százalékos, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig 9,1 százalékos volt a keresetek éves emelkedése.

A nettó átlagkereset a kedvezmények nélkül 246 800 forint, a kedvezményeket is figyelembe véve 254 300 forint volt, 9,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

Az év első négy hónapjában a bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyformán 10,4 százalékkal, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó átlagkereset pedig 10,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

Meglepetést hozott az új eredmény

Hosszú idő után először negatív meglepetést hozott a friss bérstatisztika – mondta Virovácz Péter az ING elemzője. A nettó bérek ugyanis mindösszesen 9 százalékkal emelkedtek áprilisban.

Az elmúlt években megszokottakhoz képest mérsékeltebb bérkiáramlást egyértelműen a költségvetési szférában kifutó bérrendezések okozzák. A szektorban ugyanis áprilisban mindösszesen 3,6 százalékkal emelkedtek a keresetek éves bázison. 2015 óta nem mért a KSH ilyen alacsony adatot.

Ezzel szemben a versenyszféra bérnövekedése – bár lassult, de – áprilisban még mindig kétszámjegyű volt.

Ezzel szemben a szolgáltatások esetében több piaci szektorban is meglepő lassulás tapasztalható (például az információ, kommunikáció területén), és persze az állami szolgáltatások területén. Itt a közigazgatást kell kiemelni, ahol éves összevetésben csökkentek a bérek vélhetően a tavalyi magas bónuszkifizetések miatt.

Előre tekintve arra számítunk, hogy átlagosan közel 10 százalék körül maradhat a bérnövekedés üteme a magyar gazdaságban, melyet főként a munkaerőhiány okozta béremelés hajthat. Mindeközben pedig egyre inkább elkerülhetetlenné válik egy újabb jelentősebb bérrendezési folyamat beindítása a közszférában, ugyanis az idei év eleje óta ismét erősen elkezdett szétnyílni a köz- és versenyszféra közötti bérolló.

2015 óta, 3 év alatt az egyedi kifizetésektől megtisztított rendszeres bérek 46,7 százalékkal nőttek a hazai munkaerőpiacon, ami példátlan felzárkózást jelent a hazai nemzetgazdaság történetében

– írja Horváth András, a Takarékbank elemzője.

A 2013-tól 2019 végéig terjedő 5 éves periódus alatt 52%-ot nőnek a reálbérek az idei tendenciákat is figyelembe véve, ami szintén példátlan gazdaságtörténeti ütem. Idénre 10%-ot némileg meghaladó növekedést várunk a bruttó bérekben, a reálbér növekedés pedig 6.5% lehet, de a kockázatok változatlanul felfele mutatóak.

A továbbra is kifeszített munkaerőpiac és a rekord alacsony munkanélküliség miatt a bérnövekedés dinamikája a következő időszakban is hasonlóan intenzív maradhat,

a képzett munkaerő hiánya gyakorlatilag a gazdaság minden szektorában problémákat okoz mostanra.

A munkaerőért zajló összeurópai versenyben a hazai béreknek továbbra is jelentős hátrányt kell még ledolgozniuk, hogy a munkavállalási célpiacnak számító országok nettó bérszintjének közel 80%-át elérje a hazai, ezt követően indulhatna visszaáramlás a hazai munkaerőpiacra, amit egy érdemi munkavállalói adócsökkentés is jelentősen gyorsítani tudna. Ez enyhítené a vállalkozások keresleti problémáit, akik ma már szinte bárkit felvesznek képzettség nélkül is, illetve elbocsátani is vonakodnak még a gyenge munkaerőt is, mivel nehezen tudnák pótolni.

Ez természetesen kihat a termelés és a szolgáltatások minőségére, ahogy azt látjuk például az építőipari folyamatos csúszásokon is.

De fokozatosan a termelékenység növekedését is kikényszeríti ez a folyamat, egyrészt a hatékonyabb szervezésen keresztül, hogy a rendelkezésre álló szűkös munkaerő maximálisan hatékonysággal dolgozzon, másrészt pedig a munkaerőt kiváltó technológiai beruházások révén, amit immár nem tudnak kikerülni a vállalkozások. Ezen felül azt, hogy az alkalmazkodásra képes vállalkozások maradjanak életben az is segíti, hogy a magasabb béreket kitermelni képtelen cégek felől folyamatosan a hatékonyabb, versenyképesebb és magasabb béreket fizetni tudó vállalatok felé áramlik a képzett munkaerő, ami fokozatosan még tovább erősíti az egész gazdaság termelékenységét és versenyképességét.

A foglalkoztatás húzz fel a béreket

A foglalkoztatás növekedésével párhuzamosan a bérek is folyamatosan emelkednek, amellyel tovább nőhet a magasabb hozzáadott értéket előállítani képes munkahelyek száma – írja közleményében a Pénzügyminisztérium. Az euróban kifejezett magyar bruttó bérek növekedtek a leggyorsabb ütemben 2010 és 2018 között a Visegrádi országok közül, ami tovább segíti hazánk bérfelzárkózását. A legkisebb bérek is nagymértékben emelkedtek az utóbbi időszakban, ami erős bérfelhajtó hatást gyakorol az alacsonyabb keresetűekre is.