Nőttek a fogyasztói árak

Júliusban a fogyasztói árak átlagosan 3,3 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, júniushoz viszonyítva átlagosan 0,2 százalékkal emelkedtek az árak – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A január-júliusi időszakban a fogyasztói árak átlagosan 3,4 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakában mért szintet.

A Világgazdaság elemzői konszenzusával megegyező , 3,3 százalékos volt az infláció júliusban – sérült ki a Központi Statisztikai Hivatal jelentéséből. A maginfláció 0,1 százalékponttal, 3,7 százalékra mérséklődött. A fogyasztói árindex az év első hét hónapjában 3,4 százalék volt.

Az elmúlt egy évben a szeszesitalok-dohányáruk drágultak a legnagyobb, 8,5 százalékos mértékben, a jelenség többek között a jövedéki adó emelésének tudható be. Az élelmiszerek inflációja is magasabb volt az átlagnál, 6 százalékkal kellett többet fizetni a boltokban júliusban, mint 2018 azonos időszakában. Az idényáras élelmiszerek 19,2 százalékkal, a sertéshús 12,7 százalékkal, a finomliszt pedig 10,1 százalékkal drágult. A lakbér átlagosan 9,8 százalékkal emelkedett.

Erős inflációs adatok ellenére nem várható, hogy az MNB változtatna a monetáris politikáján

A fogyasztói árak májusban átlagosan 3,9 százalékkal növekedtek éves összevetésben, vagyis változatlanul magas a hazai infláció. Az áprilishoz képest stabil infláció mögött több folyamat együttes hatása húzódik meg. Egyrészt gyorsult az élelmiszerek inflációja, miközben a tavalyi évi magas bázis következtében mérséklődött az üzemanyagárak év/év drágulása. Emellett ugyanakkor a fontosabb tételek közül továbbra is meghatározó a szolgáltatások 3 százalékos áremelkedése. Ez utóbbi körben főleg az üdülési szolgáltatások inflációja gyorsult jelentősen. A stabil fő mutató ellenére a volatilis tételektől megszűrt maginflációs mutató 0,3 százalékpontot gyorsulva elérte a 4 százalékot. Továbbra is átlag felett drágulnak a feldolgozott élelmiszerek és dohányáruk, de a háztartási szolgáltatások 8, és a bérleti díjak 10 százalékos év/év áremelkedése is kiemelkedő, ami mind hozzájárul az erős maginflációhoz – olvasható Virovácz Péter, az ING senior elemzőjének kommentárjában.

Összességében az inflációs nyomás magas a magyar gazdaságban, sőt az alapfolyamatok egyre erősödő inflációról számolnak be, ami a továbbra is dinamikus béremelkedés mellett nem meglepő. Ugyanakkor az év második felében az infláció mérséklődhet, főleg az energiahordozók árának változása miatt, de az év egészében így is 3 százalék feletti, egészen pontosan 3,3 százalékos inflációval kalkulálunk. A mai erős inflációs adatok ellenére ugyanakkor nem várjuk, hogy az MNB a közeljövőben változtatna a monetáris politikán.