Elemzők további béremelkedést várnak az építőiparban

Továbbra is dinamikusan bővül az építőipari termelés, ami júliusban 32,9 százalékkal haladta meg az előző évi bázist – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteki gyorstájékoztatójából. A szerződésállomány értéke ugyanakkor 10,2 százalékkal csökkent.

6,5 százalék felett nőhetett a GDP

Az eddig megjelent havi kiskereskedelmi, ipari és építőipari adatok alapján a hazai GDP növekedése nemhogy lassulást, hanem érdemi gyorsulást mutatott, amit részben bázishatások és a munkanaphatás is támogatott – írja kommentárjában Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője.

A kiskereskedelmi forgalom a nyers adatok alapján a második negyedévi átlagos 5,3 százalék után júliusban 6,7 százalékkal bővült, az ipari termelés növekedése a második negyedévi 4,7 százalék után 12 százalékra, az építőipar növekedése 29 százalékról 32,9 százalékra gyorsult.

Így az ipar mintegy 2,6 százalékponttal, az építőipar 1,4 százalékponttal, a szolgáltatások legalább 2,1 százalékponttal növelhették a GDP-t júliusban, a termékadók egyenlege pedig még kisebb hozzájárulás mellett is legalább fél százalékkal járulhatott hozzá a növekedéshez, így összesen a GDP növekedése meghaladhatta a 6,5 százalékot.

A következő hónapokban azonban lassulásra lehet számítani, részben a magasabb bázisok, részben munkanaphatás miatt, míg kérdés, hogy a gyenge külső kereslet megjelenik-e a hazai adatokban

– állítja Suppan Gergely. Szerinte mindenesetre feltehetően a gyenge német és európai konjunktúra eddig is fékezhette a hazai gazdaságot, így a növekedés az elmúlt negyedévekben is erőteljesebb lehetett volna.

Az előző hónapokban látott átmeneti lassulást követően ismét némi lendületet vett a hazai építőipar, viszont várhatóan továbbra is hasonlóan hektikusan alakulhat a kapacitáskihasználás az iparágban hónapról hónapra – írja kommentárjában Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője.

Szerinte az okok közé tartozik a sokat emlegetett szakemberhiány, ami a lakó- és irodaépületek esetében kifejezetten komoly problémákat és csúszásokat eredményez, az utóbbi egy évben láthatóan csökkent az átadások száma, de a visszaemelkedő áfa és egyéb bizonytalanságok is visszafoghatják a kibocsátást a következő időszakban – ahogy az építési engedélyszámokon is látszik –, a lakóingatlan piac jelentős fékező tényező lesz az építőipari konjunktúrában a következő években.

Az állami, infrastrukturális és egyéb ipari beruházások viszont továbbra is motorjai lesznek az iparágnak és fenntarthatják a kiemelkedő lendületet, azonban a kivitelezési kapacitáskorlát és szakemberhiány itt is komolyan fékezheti átmenetileg a kibocsátást

– írta Horváth András.

Béremelkedésre és fehéredésre számítanak

2019-ben 30 százalék körüli növekedésre számítanak az iparágban az előző évek dinamikus növekedése után is, így

továbbra is kiemelkedő mértékben járulhat hozzá a GDP-hez a relatíve kis súlyú szektor.

Az építőiparban folytatódó béremelkedésre és fehéredésre számítanak a következő években a továbbra is kifeszített munkaerőpiac és a hatékonyságnövelő beruházások beérésével párhuzamosan, így tovább folytatódhat a már megkezdődött trend, hogy a szakképzett munkaerő egy része fokozatosan visszaáramlik a hazai építőiparba és enyhülhet a kivitelezői kapacitáskorlát, amire igen nagy szükség van, figyelembe véve a jelenlegi és a következő évek várható fejlesztéseit mind a piaci, mind az állami szférában – tette hozzá.

Regős Gábor a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője azt emelte ki, hogy a júliusi tempó fennmaradása esetén a harmadik negyedévben is 1 százalékpont körüli mértékben segítheti a gazdaság növekedését az építőipar. Értékelése szerint az ágazat teljesítményének kiemelkedő növekedését a magas kereslet mellett a foglalkoztatottak számának emelkedése, a technológia fejlődése és a jobb munkaszervezés magyarázhatja.