A piaci konszenzus szerint az Európai Központi Bank (EKB) lazít a monetáris kondíciókon a csütörtöki ülésen, de óriási a bizonytalanság azt illetően, hogy ezt milyen eszközzel és milyen mélységig teszi meg.
Topolay Gábor
2020.03.09, 11:22
Megosztom a cikket
Nagy terhet helyezett az amerikai Federal Reserve (Fed) 50 bázispontos szerdai kamatcsökkentése az Európai Központi Bank (EKB) döntéshozóinak vállára: az egész piac azt találgatja, hogy csütörtöki ülésén – tengerentúli párjához hasonlóan – a frankfurti intézmény is farag-e az amúgy régóta negatív rátáján. Rég volt ekkora a bizonytalanság az euróövezeti jegybank politikáját illetően. Mario Draghi idejében az intézmény illetékesei rendszeresen szivárogtattak a sajtónak, nehogy nagyobb meglepetés érje a befektetőket, Christine Lagarde elnöksége alatt jóval diszkrétebbé vált a szervezet. Több felmérés és elemzőház is eltérően látja, mi lehet az EKB következő lépése.
A jegybank kommunikációja teret enged a további lazításnak. A kamatdöntő ülésekről kiadott közlemények része, hogy
a kamatok a 2 százalékos euróövezeti inflációs szint eléréséig a jelenlegi vagy alacsonyabb szinteken maradnak.
Fotó: AFP
Lagarde múlt heti közleménye szerint pedig a kormányzótanács kész a kockázatoknak megfelelő arányú, célzott intézkedésekkel élni. Ezek megítélése miatt döntött úgy a jegybank a múlt héten, hogy nem lép együtt a Feddel, hanem inkább kivár. Azt azonban megjegyzik a szakértők, hogy
a járvány minden eddiginél hangsúlyosabban hívja fel a figyelmet arra, hogy az EKB szinte teljesen kifogyott a munícióból.
Amerikával ellentétben Európában a jegybank nem tudott szigorítani az utóbbi években, nemigen van már hova hátrálnia.
A teljes cikket a Világgazdaság hétfői számában olvashatja!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
