Jelentős tartalékok vannak a termelékenység pilléreiben

Az elmúlt évtizedekben sikeres országok példája azt mutatja, hogy az intenzív növekedés alapja a termelékenység érdemi bővülése

– mondta el Balatoni András, a jegybank igazgatója a Magyar Nemzeti Bank új, Termelékenységi Jelentésének bemutatóján. Az MNB szerint a munkatermelékenység 2013 óta emelkedik 2017. óta pedig gyorsan bővül, a növekedés bázisa a kis- és középvállalati szektor, ami azért jó hír, mert ez a terület volt a leginkább elmaradva ezen a téren. A növekedést nagyban segítették a jegybanki és kormányzati programok.

A hatékonyság bővülésének emelkedésében utolérhető a foglalkoztatás magas szintje, hiszen a munkaerőhiány miatt a cégeknek a termelékenység növelésére kellett koncentrálniuk. A kis- és középvállalatok munkahatékonyságának elmaradása ugyanakkor még mindig jelentős a nagyvállalati oldaltól – bár az elmúlt évek bővülése jelentősen meghaladja az EU és a visegrádi országok kkv-munkahatékonyság bővülését.

A munkatermelékenység növekedésében az éllovas az elmúlt 3 évben a szolgáltató szektor volt.

Ugyanakkor még mindig csak az EU 42 százalékán állunk ezen a területen. Az MNB értékelése szerint az innovációk terén Magyarország az EU 60 százalékán állunk, a TOP 5 országhoz mérve a hatékonyságunk csak 46 százalékán állunk. Az MNB kutatása azt mutatja, hogy bár emelkednek az innovációs kiadások, ám a fejlesztésekre költött pénzek hatékonysága mérséklődött, ma már nem éri el a visegrádi országok szintjét sem.

A jegybank komplex mutatója szerint a fejlesztések szabadalommá válása tekintetében mutatjuk a legkomolyabb lemaradást. Komoly a lemaradásunk a tudásalapú szolgáltatást használunk fel, meglepő, hogy ezeket a fejlesztéseket sokkal inkább külföldről hozzuk be. Az innovációs tevékenység a kkv-k esetében rendkívül alacsony. A jegybank szerint itt az a megoldás az lehet, hogy a fejlesztések töredezettségét csökkentjük és a hazai fejlesztéseket erősítjük tovább.

A digitalizáció terén az infrastruktúra európai szinten magas – az igazgató példaként a 4G lefedettséget jelölte meg -,

ám ezeket a vívmányokat mérsékelten hasznosítjuk. A lakossági felhasználás is mérsékelt, mind az EU-s átlagtól, mind a V4 országoktól jelentős az elmaradásunk. A céges oldal még ennyire sem lehet túlzottan büszke magára: csak a vállalatok harmada tekinthető digitálisan fejlettnek, miközben nyugaton ez az arány 60 százalék körüli.

A nagyvállalatok 81, a kkv-k 27 százaléka foglalkoztat informatikai szakembereket,

de még a digitális szakemberrel bíró cégek esetében sem érezhető érdemi elmozdulás a digitális fejlesztések felé. Balatoni András szerint újfajta dualitás kezd megmutatkozni – jelentékeny a digitálisan lemaradó cégek aránya. A fentiek okán nem meglepő, hogy a digitális hatékonysági mutatónk az EU-szintjének 63, a TOP5 ország esetében 48 százaléka.

Az ökológiai hatékonysággal is foglalkozik a termelékenységi jelentés. A természeti erőforrások hatékony felhasználása alapján Magyarország viszonylag jól teljesít. Az EU-átlagában 75 százalékon állunk, ám a legökologikusabb államok szintjének csak 42 százalékán állunk.