Tovább drágulhatnak idén az élelmiszerek

Az idén tovább gyorsulhat az élelmiszerárak emelkedése – hívta fel a figyelmet Fórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központ vezető agrárszakértője. Mint emlékeztetett, az élelmiszerek legutóbb 2008-ban drágultak olyan intenzíven, mint tavaly. Az idei inflációs várakozások egyébként is az árak emelkedéséről szólnak, amiben persze lesznek bázishatások, de a szakértő szerint azok a tényezők, amelyek az elmúlt hónapokban az agrárárak emelkedését okozták, egész évben jellemzők lesznek, ezért a drágulás gyorsulhat.

Ha pusztán azt tekintjük, hogy éves alapon hogyan változtak az átlagos agrárárak 2020-ban, könnyen félreérthetjük a helyzetet, a tavalyi zavaros év ugyanis bővelkedett meglepetésekben. Ezek egyike volt az év utolsó hónapjait jellemző árrobbanás a növényi termékeknél

– magyarázta Fórián Zoltán. A statisztikai hivatal adatai szerint decemberben a gabonafélék ára 21, az olajos magoké 30 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, de a gyümölcsök 35 százalékos áremelkedése is jelentősen hozzájárult az agrártermelői árak ugrásához. A terméskiesések, a világpiaci keresleti piac, a magyar termés iránti fokozott nemzetközi kereslet együttes áremelő hatására a növénytermelők jó évet zártak, de a terményt alapanyagként felhasználók bajba kerültek. A magas árakat ugyanis ki kell gazdálkodniuk, másrészt pedig a fokozott export még áruhiányt is okoz a belföldi piacon. Fórián Zoltán szerint a takarmányozás és a feldolgozás költségének ugrásszerű emelkedése hamarosan az értéklánc végén, vagyis a fogyasztónál is meg kell hogy jelenjen.

Az agrárszakértő úgy véli, az élelmiszertermék-láncban trendforduló előttiek az árak.

Az elmúlt mintegy fél évben az áremelkedések lanyhulását láttuk az élelmiszertermék-láncban, de ez nem tűnik fenntarthatónak. A mezőgazdasági árakat a növények árai húzzák felfelé, de el kell kezdődnie az élőállat-árak emelkedésének is

– hangsúlyozta. A sertés­piacon ugyan még mindig az afrikai sertéspestis németországi hatását lehet érezni, de a költség- és piaci hatás el fogja indítani az emelkedést. Németországban a malacárak már nőnek, ami azt jelzi, hogy a hízóárak is fordulnak majd. Úgy véli, a jelenlegi, 330 forintos kilogrammonkénti felvásárlási ár lehet a mélypont. Az árak emelkedésének igazán a vendéglátás nyitása ad majd lendületet, de a lényeg az, hogy az élőállat-árak is növekednek az idén.

Az okozza a legnagyobb feszültséget, hogy a takarmányárak megugrását érvényesíteni kellene az állatok és állati termékek árában. Fórián Zoltán szerint hiába volt például a tejtermelőknek kiegyensúlyozott három évük, a költségek emelkedése most elviszi a nyereséget, ha nem tudják emelni a tejárat. Ugyanez igaz a többi állattartóra: baromfi- és sertéstartóra, kecske- és juhtenyésztőre egyaránt. Az elmúlt évek statisztikai adatai is megmutatják, hogy

ez a termékláncban rendre az élelmiszer-fogyasztói árak szintjén csapódik le leginkább, vagyis a kereskedő a fő haszonélvezője az ehhez hasonló helyzeteknek, de most a szokásosnál erősebb a remény arra, hogy az áremelésekből a beszállítóknak is jut.

Az Erste Bank agrárszakmai műhelyének piaciár-előrejelzése szerint 2021-ben az élelmiszer-infláció meg fogja haladni az elmúlt évi szintet. Ehhez hasonló lesz a mezőgazdasági árindex emelkedésének mértéke is, míg az élelmiszeripar belföldi árai ezektől elmaradó ütemben tudnak csak növekedni. Vagyis az élelmiszerek jóval infláció felett fognak ebben az évben is drágulni. Az agrárszakértő szerint a fogyasztóknak is ki kell venniük a részüket a termelés, a feldolgozás és a forgalmazás költségeinek emelkedéséből, még akkor is, ha – amint ezt az évről évre emelkedő agrárberuházások mutatják – a terméklánc szereplői folyamatosan dolgoznak hatékonyságuk növelésén.