A járványok sem tudták sarokba szorítani a mezőgazdaságot

A mezőgazdaság és az élelmiszeripar exportja értékben 2,3, mennyiségben 4,5 százalékkal nőtt tavaly az előző évihez képest – áll az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) jelentésében.

Az élelmiszer-gazdaság 5,3 százalékkal javított külkereskedelmi egyenlegén, a nemzetgazdasági kivitelben pedig – tovább növekedve – 9,2 százalék az agrárium aránya.

A koronavírus, a sertéspestis és a madárinfluenza által sújtott mezőgazdaság az elmúlt évben bebizonyította, hogy több globális járvány sem tudja sarokba szorítani

– értékelt Fórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központ vezető agrárszakértője.

Az eredményhez hozzájárult, hogy válsághelyzetekben az élelmiszer értéke emelkedik, ami az egész értékláncban végig megmutatkozik. A szakértő szerint az elmúlt év felgyorsított egy sor olyan folyamatot, amire csak később számítottak. Ilyen például a fogyasztói tudatosság és az üzemi higiénia erősödése, az értékesítési csatornák átalakulása, valamint az élelmiszerárak ár-érték arányában történő emelkedése.

Fórián Zoltán szerint ez utóbbi nemcsak a mezőgazdasági kibocsátás jelentős, 4,8 százalékos emelkedésében, hanem a külkereskedelem bővülésében is tetten érhető.

A külkereskedelmi adataink a gabonafélék túlsúlyát mutatják hosszú évtizedek óta.

A kukorica exportvolumene csaknem 35 százalékkal bővült tavaly, az éves átlagos exportár 12 százalékkal csökkent ugyan, de ez is az áremelkedések év végi hullámával függ össze. A kukorica exportja már 2019-ben is kiugró volt, tehát magas bázisról tudott 19 százalékkal tovább emelkedni.

A búzánál is jelentős, 16,4 százalékos exportérték-növekedés volt megfigyelhető.

Az alapanyagok kivitelének szárnyalása egyben azt is jelezte, hogy megakadt a magas feldolgozottságú élelmiszerek arányának mintegy évtizede tartó növekvő trendje, de ezek 40 százalékot közelítő aránya az exportban már így is jelentős eredmény. Az importban továbbra is a késztermékek aránya a legmagasabb.

A tavalyi év fontos eredménye, hogy – 7,9 százalékkal – tovább nőtt a harmadik országokba irányuló élelmiszerexport aránya – hívta fel a figyelmet Fórián Zoltán. Legnagyobb célpiacaink továbbra is az EU-ban vannak: sorrendben Németország, Románia, Olaszország, Ausztria és Lengyelország. Az agrár-külkereskedelem továbbra is jó mércéje a szektor tartós teljesítményjavulásának.

Az idén is arra számítanak, hogy a gabonafélék iránti erős nemzetközi kereslet és a stabil árak hozzájárulnak a jó exportmutatókhoz.

Az előttünk álló években az ágazatba várható erőteljes forrásbeáramlás tovább fogja javítani a pozitív agrár-külkereskedelmi egyenleget. Ez együtt fog járni az élelmiszeripar versenyképességének javulásával és termékeinek növekvő arányával az exportban. Ebben a félkész termékek továbbra is meghatározók lesznek. Az Erste Agrár Kompetencia Központ előrejelzése szerint idén az agrárexportunk értéke elérheti a 10 milliárd eurót az import változatlan értéke mellett, vagyis az egyenlegünk tovább javulhat.