Kilőtt a magyar ipari termelés áprilisban

Áprilisban 58,8 százalékkal nőtt az ipari termelés az előző év azonos időszakához képest – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentéséből. A kiugró bővülést elsősorban a tavaly tavaszi járvány miatti leállások okozták, ami rendkívül alacsony bázist hozott létre.

A legnagyobb súlyú járműgyártás kiugróan nőtt, ami főleg az előző év áprilisi gyárleállások okozta alacsony bázisérték eredménye. A számítógép, elektronikai, optikai termék és az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása az ipari átlag alatti mértékben emelkedett.

A szakértők előzetesen kiugró teljesítményre számítottak, különösen a járműgyártásban, ahol áprilisban közel teljes leállás volt egyes nagy gyárakban 2020-ban.

Az ipari termelés lehet idén a bruttó hazai termék (GDP) növekedésének motorja.

A GDP az idei második negyedévben kétszámjegyű mértékben nőhet, Varga Mihály pénzügyminiszter legutóbb 12-14 százalékos növekedésről beszélt.

Tartós, de mérsékelt növekedésre számítanak

Extrém magas éves bázisú növekedési rátát hozott az iparban az április. Az 58,8 százalékos növekedés sokkal többet mond arról, hogy mennyire mélyen volt a tavalyi lezárások során az ipari termelés, mint arról, hogy mennyire erős most a hazai ipar – olvasható az ING elemzésében.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint ez különösen igaz annak fényében, hogy havi alapon jelentős mértékben, 3,2 százalékkal csökkent az ipari kibocsátás volumene.

Ez komoly negatív meglepetést jelent, ugyanis az elemzői közösség áprilisban további növekedésre számított az ipartól.

Úgy tűnik, hogy az Ever Given március végi balesete és az ez által felerősödött ellátási láncokat érintő problémák áprilisban jelentkezhettek a gyártósorokon. A közzé tett német ipari adat is komoly negatív meglepetést hozott, így talán kijelenthető, hogy a gyenge hazai teljesítmény mögött globális folyamatok húzódnak meg, nem pedig magyar sajátosságok.

Sajnos a KSH a részleteket tekintve nem sokat árult el. A hivatal az év/év adatok alapján kiemelte, hogy szinten minden szektor hozzájárult a bővüléshez. Ez önmagában ugyanakkor nem mond semmit arról, hogy mely szektorok voltak a felelősek a havi alapú termelés csökkenéséért. Azonban gyanítható, hogy

egy ilyen visszaesés mögött elsősorban a meghatározó szektorok, az autó- és elektronikai ipar gyengélkedése húzódhat meg

– írja az elemzés.

A következő hónapok folyamán az év/év indexek normalizálódhatnak, ahogy maga a bázis is emelkedik. Ugyanakkor az ING Bank továbbra is a havi alapú számokat tartják fontosnak. Ezek alapján tartós, de mérsékelt növekedésre számítanak, melyet az ellátási láncok megszakadása, az alapanyagok beszerzésének nehézsége hónapról hónapra befolyásolhat. Mindez nagy bizonytalanságot jelent az év hátralévő részében. De tekintettel arra, hogy az első négy hónapban közel 14 százalékkal volt magasabb az ipari kibocsátás, mint egy évvel korábban, így várhatóan az év egészét nézve is kétszámjegyű növekedést látnak majd a magyar iparban.