Az OECD fontos tükröt tart a magyar gazdaságpolitika elé

Magyarország számára rendkívül értékes, hogy immár 25 éve tagja lehet a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek, az OECD-nek 

– jelentette ki a VG érdeklődésére Balogh László. A pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkár volt az ország párizsi főtárgyalója a csatlakozási egyeztetések során, majd 1996-tól 1999-ig a csatlakozáskor létrehozott párizsi magyar OECD-képviselet első nagykövete.

Mint felidézte, ma már természetesnek vesszük, hogy Magyarország teljes jogú OECD-tagállam, ám 1996-ban még óriási áttörést jelentett, hogy öt és fél évvel a rendszerváltás után a fejlett országok a magyarországi változásokat visszafordíthatatlannak ítélték, mivel működő demokráciát és piacgazdaságot láttak. Az államtitkár szerint az 1990-es évek elején felajánlott nyugati segítségek közül a leghasználhatóbb és legcélirányosabb az OECD-é volt, nem anyagi, hanem intellektuális értelemben, hiszen a működő fejlett piacgazdaságok szabályait, intézményeit és tapasztalatait kaptuk meg, ami segítette az itthoni átalakítás felgyorsítását és véghezvitelét.

Azért sikeres az együttműködésünk, mert az OECD nem nyújt hitelt, így feltételeket sem támaszt, viszont szakmai támogatást biztosít, és ez a tudás objektív, tényszerű és pragmatikus. A tagállamoknak valós szakpolitikai megoldásokat kínál bizonyos problémákra, szakmai vitákat lehet folytatni, és azt tapasztaljuk, a mi érveinket is meghallgatják és figyelembe veszik

– jelentette ki Balogh László. Példaként említette, hogy a 2008 és 2011 közötti pénzügyi válság során az OECD is megszorításokat javasolt, ezzel szemben 2010-től a magyar kormány előremenekült, és úgy döntött, nem kívánja folytatni a 2010 előtti kormányok megszorításon alapuló gazdaságpolitikáját, mert költségvetési mozgásteret kell teremteni, valamint olyan közberuházásokat megvalósítani, amelyek gyorsan megtérülnek, és már középtávon erősítik a növekedést. 

Ezt sokan unortodox politikának tartották, ám később már az OECD elemzései is hasonló gondolatokat fogalmaztak meg például azokkal a mediterrán országokkal kapcsolatban, amelyek még 2014 körül sem lábaltak ki a válságból. Az államtitkár kiemelte, hogy a növekedési pályára állított magyar gazdaság tapasztalatait más országok és az OECD is felhasználta, a mostani válságban pedig egyértelműek az irányok, a megszorítások helyett már az IMF és az OECD is a gazdaság mozgásban tartását helyezi előtérbe. Balogh László úgy véli, az OECD fontos tükör a magyar gazdaságpolitikának, mert összehasonlíthatók a szakpolitikai megoldások, a jók és a rosszak egyaránt.

A globális minimumadó és a javaslat kapcsán sokáig érvényben lévő magyar tiltakozásra vonatkozó kérdésre Balogh László azt mondta, hogy tapasztalata szerint az OECD-nél a pozitív és konstruktív hozzáállás a jellemző. Ha egy javaslat valamelyik országnak nem elfogadható, annak nyilvánvalóan valós és legitim okai vannak, ezért a szervezet elfogadja és komolyan veszi a szakmai érvekkel alátámasztott kifogásokat. Ez történt a globális minimumadó esetében is, amely veszélybe sodorta az Európai Unióban legalacsonyabb, 9 százalékos társasági adónkat – az alacsony adómérték jókora versenyelőnyt biztosít az országnak, ami a gazdaság újraindítása során különösen fontos.

„A magyar szakemberek, a Pénzügyminisztérium adózási munkatársai rengeteget dolgoztak ennek a megoldásán, és sikerült is elérni, hogy a fizikailag itt letelepedő cégeket, amelyek nemcsak virtuálisan vannak jelen a magyar gazdaságban, hanem ténylegesen beruháznak gépekbe, termelőeszközökbe és valós munkahelyeket teremtenek 

– tehát nem adóoptimalizálási céllal érkeznek – ne érje hátrány. Továbbá a megállapodásban az effektív adószint a kiindulási alap, amelybe például cégszinten a helyi iparűzési adó is beleszámít. Ha még így is 15 százalék alatt maradna az adóterhelés, akkor az érintett vállalat esetében a magyar fél szedheti be a különbséget, szemben az eredetileg javasolt anyaországi megoldással. Ez is mutatja a kölcsönös tiszteleten és szakmaiságon alapuló magatartást az OECD részéről, hiszen a kisebb ország problémáját is ugyanúgy komolyan veszi” – hangsúlyozta. Hozzátette, hogy az OECD a nemzeti hatáskörben megoldhatatlan kihívásokra kínálja a legnagyobb segítséget, ilyen például a klímaváltozás. A 90-es évek közepén a szervezet környezetpolitikai bizottsága volt az első, amely a klímaváltozás okait kutatva kimondta, hogy az emberi beavatkozás a felelős, ezt akkor még a tudósok egy része sem erősítette meg.

Nemrég az OECD júniusban hivatalba lépett új főtitkára, Mathias Cormann járt Magyarországon Varga Mihály pénzügyminiszter meghívására, és többek között Orbán Viktor miniszterelnökkel, Áder János köztársasági elnökkel és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel találkozott.

„A főtitkári választás versenyében két szavazattal nyert Mathias Cormann, aki a magyar kormány teljes támogatását élvezte, és ennek a végeredmény szempontjából nagy jelentősége volt. Ez a látogatás egy gesztus is egyben ennek elismerésére. Az új főtitkár azt mondta, az OECD-tagságunk mindkét fél szempontjából egy 25 éves sikertörténet . A csatlakozásunk 25. évfordulója alkalmából szervezett ünnepi eseményen beszédében kiemelte, Magyarország a külföldi beruházások egyik mágnese lett, Európa új növekedési pólusa, miközben nálunk az egyik legmagasabb a foglalkoztatottsági ráta. Ő a számok embere, szóval ha ilyen beszéddel köszönti Magyarországot, azt komolyan kell venni. Ez a magyar szakemberek elismerése is, akik több százan vesznek részt rendszeresen az OECD szakbizottságainak munkájában” – közölte Balogh László. Felidézte: amikor csatlakoztunk a szervezethez, 46 százalék volt a különbség az egy főre jutó GDP szintjén az OECD-átlag és Magyarország között, mostanra ez 25 százalékra csökkent, miközben az OECD-tagok között a miénk az egyik leggyorsabban növekvő gazdaság.